1948. december 10-én az ENSZ közgyûlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére két évvel késõbb december 10-ét az emberi jogok világnapjának nyilvánították.

Az emberi jogok - fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyõzõdésre való tekintet nélkül - minden embert születésétõl fogva egyenlõen megilletnek. Olyan alapvetõ polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága , a törvény elõtti egyenlõség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint pl. a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, késõbb – a háború borzalmait követõen - azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre, s 1948. december 10-én az ENSZ közgyûlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megilletõ alapvetõ jogokról.

A nyilatkozat 30 cikkbõl áll, s eddig 337 nyelvre, illetve nyelvjárásra fordították le.

Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivõ