Eredményesen zárult az almafogyasztást népszerûsítõ héthetes kampány, az akció ideje alatt rendezvényeken és az áruházakban hat tonna alma fogyott - közölték a szervezésben és lebonyolításban részt vevõ szervezetek és cégek képviselõi sajtótájékoztatón.

A fogyasztásösztönzõ akció megszervezésére azért volt szükség, mert 25 év alatt Magyarországon az egy fõre esõ fogyasztás a felére, évi mintegy 15 kilogrammra csökkent - mondta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelõs alelnöke.     

Magyarországon mintegy 7500 termelõ évente 500-800 ezer tonna almát termeszt a gyümölcs-termõterület harmadán, mintegy 30 ezer hektáron. A gyümölcsfogyasztás népszerûsítése a döntõen magyar piacra termelõ gazdák miatt fontos - tette hozzá Feldman Zsolt, a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkára.     

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a magyar lakosság mintegy harmada nem fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt.     

A magyar almatermelés jövõje elsõsorban az összefogáson múlik, amelyben termelõknek, kereskedõknek, szakmai szervezeteknek, állami szereplõknek és a fogyasztóknak is megvan a maga szerepe a piac kiszélesítése érdekében - jegyezte meg a helyettes államtitkár.     

Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetõ igazgatója ismertette, hogy a szervezet az áruházi kóstoltatások mellett különbözõ rendezvényeken is népszerûsítette az almafogyasztást. Az AMC a kampányra bruttó 38 millió forintot költött.     

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj és erdõvédelmi elnökhelyettese arról beszélt, hogy az ellenõrök az elmúlt idõszakban kiemelten ellenõrizték az almaforgalmazást: a vizsgálatok a minõségre, a jelölésre, a nyomon követhetõségre és az élelmiszerbiztonsági követelmények betartására egyaránt kitérnek. Eddig 342 tételt - 275 belföldit és 67 külföldit - vizsgáltak meg. Az ellenõrök 22 tételt kifogásoltak, és - a sajtóanyag szerint - 800 ezer forint bírságot szabtak ki.     Az almát népszerûsítõ akcióban A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum, a Földmûvelésügyi Minisztérium, a FruitVeB, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és hét kereskedelmi áruházlánc közös népszerûsítette a magyar almát.     

Az idén összesen 480 ezer tonna almát szüreteltek le a termelõk, ebbõl mintegy 120 ezer tonna volt az étkezési alma - tájékoztatta az MTI-t az újfehértói központtal mûködõ Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke.     

Takács Ferenc elmondta, hogy a termés "gyenge közepesnek minõsült", elmaradt a 2015-ös 520 ezer tonnától, s a 2014-es 900 ezer tonnás legutóbbi évtizedes csúcsnak nem sokkal haladta meg a felét.     

A terméktanács elnöke megjegyezte: a nagyobb termõterületek közül Zala megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középsõ részén a tavaszi fagyok, míg a szatmári erdõháti térségben, Csenger környékén a júniusi jégverések tizedeltél meg a termést.     

A 120 ezer tonna étkezési alma mellett a feldolgozók mintegy 360 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel a termelõktõl. Az idén két feldolgozó külföldrõl is hozott be almát, valamivel több mint 15 ezer tonnát.     

Takács Ferenc kiemelte, hogy a hazai termésbõl a hûtõházakba betárolt étkezési alma elegendõnek látszik a téli-tavaszi ellátáshoz. Hozzáfûzte, hogy a hazai üzletek kínálatában ott van a külföldi alma is, fõként a Lengyelországból behozott.     

Kifejtette, hogy Lengyelországban az elmúlt öt évben 25 ezer hektár korszerû, intenzív termesztésû almafajtákat telepítettek, nagyjából annyit mint a jelenlegi magyar ültetvények nagysága, beleértve a korszerû és a korszerûtlen kerteket is.     

A lengyel almásokban az idén már 4,2-4,5 millió tonna alma termett, az európai 12 millió tonnás össztermésnek a harmada.     

Az Alma Terméktanács elnöke úgy vélte: Magyarországon "sürgõsen célirányos ágazatfejlesztési intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar alma megtarthassa piaci versenyképességét a jövõben".

MTI - Kanizsa