Cseresnyés Péter szerint a megállapodás az egész gazdaságnak jót tesz majd.

A nemrégiben megkötött bérmegállapodás – amely a keresetek jelentõs emelése mellett adó- és járulékcsökkentõ csomagot is tartalmaz – nemcsak a családi kasszákra, hanem az egész magyar gazdaságra jótékony hatással lesz.

Ezt mondta lapunknak Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, Nagykanizsa országgyûlési képviselõje. A politikus úgy fogalmazott, a 2010-ben örökölt romhalmazt 2013-ra nagyrészt sikerült felszámolni, amihez a kormányzati eltökéltség mellett szükség volt az emberek áldozatvállalására, munkájára is. Azóta a magyar gazdaság folyamatosan jól teljesít, hiszen csökken az államadósság, és nõ például a kiskereskedelmi forgalom, az export, a foglalkoztatás; ma már tartósan négymillió fölötti azoknak a száma, akik dolgoznak.

- Mindennek következtében versenyhelyzet alakult ki a munkaerõ-piacon – szögezte le Cseresnyés Péter -, a foglalkoztatók keresik és egyre vonzóbb juttatási csomagot ajánlanak azoknak, akik dolgozni akarnak, és megfelelõ szakképzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliség a korábbi 10 százalék feletti értékrõl mostanra 4,7 százalékra csökkent, s abban mindenki egyetért, hogy a szakemberek megtartásához versenyképes bérre van szükség.

E tekintetben Magyarország 2013-ban megkezdte a felzárkózást a régiós átlag felé, azóta összesen 24 százalékkal nõtt a reálbér. Csak az elmúlt egy évben nyolc százalékos volt az emelkedés, ami azt jelenti, mintha egy havi plusz fizetést kapna valaki az egy esztendõvel korábbihoz képest, illusztrálta a helyzetet az államtitkár, hozzátéve, a kormányzati szándék most az volt, hogy „tegyünk még nagyobb lépést a béremelés tekintetében”.

A bérmegállapodásnak köszönhetõen 2017-tõl 15 százalékkal nõ a minimálbér és 25-tel a szakmai bérminimum, de ez csak a hatéves program kezdete, hangsúlyozta Cseresnyés Péter. 2018-tól ugyanis újabb 8, illetve 12 százalékos emelésben állapodott meg a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselõivel, s elhatározták, hogy a magyar gazdaság teljesítményének függvényében a béremelés azt követõen is folytatódik.

- Jövõre, a szakmai bérminimumot nézve, 17-18 ezer forinttal visz haza többet havonta az a munkavállaló, akinek nincs gyermeke –segít a számolásban az államtitkár. - A családi adókedvezménynek köszönhetõen két gyermek esetén 23-24 ezer, három gyermeknél pedig mármintegy 30 ezer forint lesz a plusz. A szakmai bérminimum két év alatt 180 ezer forintra nõ, és ez várhatóan a többi bérkategóriát is felfelé tolja.

A parlament közben elfogadta azokat az adó- és járulékszabály-módosításokat, amelyek megteremtik a hátterét a béremelésnek. A társasági adó 2017-tõl egységesen 9 százalék lesz a korábbi 16, illetve 10 százalék helyett, amiösszességében 145 milliárd forint tehercsökkenést jelent.A munkáltatói járulék 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra mérséklõdik, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20 százalékra. A kormány azt is vállalta, ha 2017-ben a bruttó bér növekedése eléri a 11 százalékot, akkor további fél százalékpontos csökkenést érvényesít, 2019-tõl pedig négy éven keresztül további 2-2 százalékos lesz a faragás, ha a bérnövekedés eléri a 6 százalékot. Vagyis hat év alatt megfelezõdik a munkáltatói járulék.

Ám vannak további kedvezõ változások is. Az egyéni vállalkozói szja egységesen 9 százalék lesz, a kisvállalati adó mértéke jövõre a mostani 16-ról 14 százalékra, 2018-ban pedig további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklõdik. Katázni pedig 2017-tõl a mostani 6 millió forinttal szemben évi 12 millió forint árbevételig lehet. A kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésével egyidejûleg az egészségügyi hozzájárulás mértékének mérséklését is kezdeményezte: 2017-tõl 27-rõl 22 százalékra, 2018-tól pedig 20 százalékra.

Cseresnyés Péter szerint mindez fedezetet nyújt a béremelésre, illetve tovább javítja a magyar gazdaság versenyképességét, aminek következtében Magyarország a következõ esztendõkben is egyre jobban teljesít majd.

Kanizsa