Hajgató Sándor volt kiskanizsai önkormányzati képviselõ (FKGP) azzal a kéréssel kereste fel szerkesztõségünket, hogy jelentessük meg az alábbi gondolatait:

– A 90-es években kértem a polgármestert, szóljon a megyéhez, hogy a Bajcsai, a Szepetneki és a Homokkomáromi utcában csökkentsék a sebességet, mert úgy közlekednek ott a teher- és személykocsival, busszal és traktorral, mint az õrültek. Kiskanizsán csak egy utcának van alapkövezése, az országútnak nevezett Bajcsy-Zsilinszky útnak. A másik utca csak amolyan hevenyészett. A Bajcsai és a Szepetneki utca egy része, a 18-as számig keskeny, az új házak fala megrepedezik a rázkódástól. Annak idején a megyei parancsnok azt üzente, hogy nem idõszerû, és nem indokolt a kérés. Az ember megmondhatja a véleményét, csak az a baj, hogy jogorvoslat nincs.

Amit mostanában tesznek a képviselõk, az egyszerûen botrányos. Ne egymást vádolják és sározzák be. Itt van Polai József esete is, akit azzal vádolnak egyesek, hogy az MSZP-nél akart indulni. Ez nem igaz, a Kisgazdapárt tagja volt. A másik ügy, hogy örökké a holocaustról beszélnek. Nemcsak cigány, meg zsidó, hanem magyar holocaust is volt. És az ÁVH mit tett? Nem azt mondom, hogy a zsidók nem szenvedtek. Én is voltam lövészárokban a fronton. Nekünk sem volt aranyéletünk. Aztán meg szovjet vendégségben. Ott sem volt aranyélet. Kérem, egyszer már szûnjön meg, hogy egész üzletet csinálnak a holocaustból. A németek kárpótolták elég becsületesen. Tudom mit jelent, ha valaki elveszíti a családját, de a magyar is sokat vesztett. Hány ember lett öngyilkos a deportáltak közül is. Jó lenne most már ezzel is foglalkozni. Elismerem, hogy szenvedtek. Ne akarjanak bennünket kiközösíteni, hogy senkik vagyunk. Amikor hazakerültünk a fogságból, a volt Csendõrlaktanyában székelt egy bizottság, s bizony elég durván viselkedtek a volt hadifoglyokkal.
Akkor is volt munkanélküliség, s azzal jöttek hozzám, párttag az elvtárs? – Én mondtam, hogy nem, nem is leszek. Hadifogoly voltam, nekem az elég volt. Most pedig, sajnos a változással megszûnt a gyors elhelyezkedés lehetõsége. Igen sok ember ráfizetett a változásra, és igen sokan jól jártak. Akik azelõtt is fönt voltak, azok zöme most is fönt van.
Az országgyûlési képviselõkkel kapcsolatban az a véleményem, két képviselõje van Kanizsának: Ellenzéki és kormánypárti, de abban az ügyben, ami érdekelné a kis embert, nem sokat ténykednek. Az önkormányzati törvényt is módosítani kellene. Nem elég kimondani, hogy ezt meg azt kell megtenni az önkormányzatoknak, hanem biztosítani kell hozzá a megfelelõ pénzt is. Ezen kívül itt van a hegyközségi és a bortörvény, ami a törpebirtokosokra nézve sérelmes. Semmit sem tesznek ez ügyben. Nem csak finomkodni kell. A szépmondásból, az örökös ígérgetésbõl elege van a népnek. Amikor képviselõ voltam, az oktatási bizottságban az volt a jelszó, hogy egy fillért sem kell költeni a Flórián és a Hunyadi tér közötti régi óvoda épületére, mert a plafonig vizes. Az egyéni érdeket a közérdektõl el kell választani, akár teszik, akár nem. Ezekkel kellene foglalkozni a képviselõknek, nem egymást vádolni különféle dolgokkal, mert unja a nép azt a cirkuszt, ami itt folyik. Nem azért választották meg õket, hogy egymást támadják.
Például, annak idején a Nagyrác utca és a Jakabkuti dûlõben olaj után fúrtak, s mivel csak melegvizet találtak, lezárták. Azzal kellene foglalkozni, hogy alkalmas-e gyógyvíznek vagy nem, mert a melegvizet hasznosítani lehetne például kertészetben. Bagóhegynél is volt fúrás, de lezárták, nehogy elvigyék a szovjet „vendégek”. A fogságban megtanultam, hogy meg kell mondani az igazat, akár tetszik, akár nem. Sajnos most hiába mondjuk el, hogy mit kellene tenni, pusztába kiáltott szó a mi szavunk. Itt csak egy-két ember kigondol valamit, és azt csinálják. Azt szeretnénk, ha a hátralévõ idõben a közérdek lenne a fontos, és ne az egyéni. Nem helyeslem azt sem, hogy az országgyûlési képviselõ egyben városi polgármester is legyen, mert a kettõt együtt nem lehet teljesíteni, hiába mondja akárki. Azt kérném, a közérdek legyen a fontos, ne az egyéni. Remélem a következõ választásnál észhez térnek az emberek, és megnézik, kire szavaznak. Akik most vádaskodnak, fõként balról, szálljanak magukba, mert ami most van, azt õk idézték elõ a helytelen gazdálkodásukkal. A gazdálkodó fiatalok részére újra kellene tartani ezüstkalászos tanfolyamokat. A méhészkedéssel foglalkozók száma nagyon lecsökkent. Ne engedélyezzék olyan permetszer használatát, ami pusztítja a méheket. Az a baj, hogy csak szólamokra adnak. A törvény elõtt legyen egyenlõség, ne csak szóban, hanem gyakorlatban is. Az országgyûlési képviselõk a kisemberek érdekében is tegyenek valamit a törvényhozás során. Jó lenne, ha a kormánypárti és ellenzéki képviselõk is magukba szállnának, és ne adják a nagyot. Amit eddig tettek felejtsék el, és a közérdek legyen az elsõ. Ezt kívánja a nép.
B.E.