Bõséges a karácsonyi halkínálat, az év utolsó hónapjában nagy mennyiségû és jó minõségû hal kerül piacra - tájékoztatta a Magyar Haltermelõk és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke az MTI-t.

Németh István, aki egyben Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója, elmondta: idén kedvezõek voltak a haltermelés feltételei,  meleg volt nyár és a bõséges a csapadék. A magyar haltermés az idén eléri 22-24 ezer tonnát, hasonlóan a múlt évihez. A termés 15 százaléka megy exportra az MTI korábbi információja szerint.     

A termelõk a haltermés 40-45 százalékát decemberben tudják értékesíteni, így karácsony elõtt nagy mennyiségû hal áll rendelkezésre: ponty, harcsa, süllõ, kárászok, busa. Tengeri halakból is bõséges a kínálat, a piacokon és az üzletekben a lazactól a tengeri süllõig számos halfaj megtalálható - ismertette Németh István.       

Elmondása szerint az árak az elmúlt évhez képest nem változtak számottevõen: a ponty kilogrammonkénti ára ezer forint alatt van, a szálkamentes harcsa ára pedig 2500-3000 forint között alakul. A magyar süllõvel szinte azonos áron - 4-5 ezer forintért - kínálják a fagyasztás nélküli, friss tengeri halakat, amelyek közül a legnépszerûbb az aranydurbincs, a vörösmárna, és a vörös tonhal.     

A halkínálat konyhakész termékekkel is kiegészül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy városlakók többnyire a félkész termékeket - halszeleteket, halfiléket - választják, míg a falvakban élõk inkább élõhalat vásárolnak, és a tradíciók szerint otthon dolgozzák fel a pontyot, a busát - jegyezte meg Németh István.         

Szólt arról, hogy részben a kínálat bõvülésének, részben pedig a halfogyasztás ösztönzésének köszönhetõen, illetve a fiataloknál tapasztalható szemléletváltozás eredményeként folyamatosan nõ a hazai halfogyasztás. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott az egy fõre jutó átlagfogyasztás, a tavalyi év  6,3 kilogramm 1 kilogrammal haladta meg a 2014. évit. Ugyanakkor az uniós országokban 24 kilogramm az évi halfogyasztás, a világátlag pedig 19 kilogramm - hívta fel a figyelmet a Mahal elnöke.       

Kiemelte: a halászati érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal közösen azon dolgoznak, hogy a hal áfáját - a sertés- és a baromfiárakhoz hasonlóan - 5 százalékra tudják csökkenteni, az alacsonyabb árakkal is ösztönözni próbálják a halfogyasztást.         

Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a hazai haltermelés közel tizedét adó Tógazda Halászati Zrt. a megtermelt étkezési hal 40-45 százalékát a környezõ uniós országokban - Lengyelországban, Romániában, Ausztriában - tudja értékesíteni.     

Beszámolt arról is, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán a Szegedfish Kft.-vel közösen közel 200 millió forint uniós és hazai támogatást nyertek el a haltermelési technológia fejlesztésére. Az innovációs pályázat lehetõséget ad arra, hogy a kisebb halastavakban, keltetõházakban tudományos kutatást, kísérleteket végeznek: az új technológiával a ragadozó halak - a süllõ, csuka és a harcsa - arányát tudják növelni.       

A teljes egészében magyar tulajdonú Tógazda Halászati Zrt. 2,1 ezer hektáron, az ország 9 megyéjében közel 80 épített halastóban folytat halgazdálkodást. Az árbevétele 2015-ben csaknem 1 milliárd forint volt, a nyereség pedig 40 millió forint. 2016-ban hasonló bevételre és 3-5 százalék közötti árbevételarányos eredményre számítanak.

MTI - Kanizsa