Október végéig adhatják be azok a társasházak igényüket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt, köznyelvi nevén Panelprogram pályázatra, melyek az eddigi években még nem éltek ezzel a lehetõséggel, vagy csak egy részét használták ki.

A pályázat pontos neve: Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), azon belül Klímabarát Otthon Panel Alprogram – Az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményezõ korszerûsítésének, felújításának támogatása. A pályázattal a társasházak a következõ tevékenységeket végezhetik el: külsõ nyílászárók energia-megtakarítást eredményezõ felújítása vagy cseréje, homlokzatok és födémek hõszigetelése, épületgépészeti rendszerek korszerûsítése, felújítása (fûtés, szellõzés, közös villamoshálózat, felvonók), a megújuló energiafelhasználás növelése, az épületek nyári hõvédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvetõ szerkezetek beépítése, az épületek erkélyeinek beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására.

Lapunk az idei lehetõségeknek, s az elmúlt évekhez képest történt változásoknak járt utána. Megkérdeztünk közös képviselõt, lakót, pályázatírót, s az önkormányzati kapcsolattartót is – nem mindenki szerette volna a nevét adni nyilvánosan, ezért úgy döntöttünk, hogy nem említjük a megszólalókat név szerint.
Elöljáróban annyit, hogy az összes megkérdezett véleménye egyezett abban, miszerint a legjobban azok a társasházak jártak, amellyel 2006-ban beadták pályázatukat, hiszen akkor még a költségeknek csupán az egyharmadát kellett állni a lakóközösségnek, mivel vissza nem térítendõ támogatás formájában a pályázat útján egyharmadát adta az állam, egyharmadát adhatta az önkormányzat – s akkor még adta is. Azóta ez változott, tavaly még adott támogatást az önkormányzat, azonban kikötött egy maximumot (összesen 100 milliós keret állt rendelkezésre, s ezt a társasházaknak öt év alatt öt egyenlõ részletben fizeti), ebben az évben már egyáltalán nem vesz részt a programban. Ellensúlyozza azonban ezt valamilyen szinten az idén újnak számító KlímaBÓNUSZ, mellyel az alaptámogatáson felül akár 27 százalékos plusz támogatást is kaphat egy-egy társasház. Szakemberek azt mondják, így is még mindig érdemes beadni a pályázatot, hiszen nem lehet tudni, hogy az állam mikor fog kiszállni, s akkor sok társasház kerül abba a helyzetbe, hogy egyáltalán nem fognak tudni ekkora beruházásba belekezdeni.
Az eddig elkészült házak véletlenszerûen felkeresett lakóitól, s továbbmenve az õ közös képviselõiktõl szinte csak pozitív véleményeket kapott lapunk. Hasznosnak találták magát a programot, azt mondták, az elvártakat teljesítette a beruházás, vagyis a pályázatban feltüntetett energia-megtakarításokat elérték (30%!), télen nem kell megfagyniuk, s nyáron egy-két fokkal hûvösebb van, mint kint. Ezenfelül az esztétikai értéke jócskán emelkedett a házaknak. Az egyik lakó negatívumként annyit emelt ki, hogy az erkélyen a szakipari fal helyettesítésére alkalmazott technológia nála nem vált be. Egy közös képviselõ arra mutatott rá, hogy utófinanszírozott projekt lévén egymást váltották az alvállalkozók, viszont kisebb csúszásokkal ugyan, de tudták tartani a határidõket.
Az idén nagyon kevés idõ jutott a társasházaknak a döntésre. Cikkünk megjelenésekor a panelpályázat mellett döntõk még nagy valószínûséggel a pályázatokon dolgoznak, melynek kiírásában nagy változtatások történtek a tavalyihoz képest. A megkérdezettek egyöntetûen azon a véleményen voltak, rövid határidõt adott az állam: augusztus elején került kiírásra a pályázat, s október 31-ig el kell küldeni a minisztériumhoz mind postán, mind elektronikusan. Menjünk végig sorban a lépéseken, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a pályázat beadásra kerüljön: Elõször is a lakóknak meg kell egyezni. Ez jelent egy lakógyûlést, ahol a közös képviselõ, illetve a meghívott szakember bemutatja a programot. Ha nincs mindenki – a megfelelõ többség – jelen, a közös képviselõ összehívhat még egy gyûlést (ez esetben nem biztosított, hogy mindenki megjelenik, aki az elõzõn nem), vagy családonként végigjárhatja a házat, összegyûjtve a hozzájárulásokat a beadáshoz. Ezután meg kell bízni egy pályázatírót, aki összeszedi a megfelelõ papírokat, szakvéleményeket, szakhatósági nyilatkozatokat, elkészíti a pályázatot. Ezt követõen – ha a helyi önkormányzat részt vesz – be kell adni a pályázatot az önkormányzathoz, ott még a szakemberek dolgoznak rajta, elvégzik a megfelelõ számításokat, döntenek a továbbjutásról, s innen kerül az államhoz. Egylépcsõs pályázat esetén természetesen a lakóközösség közvetlenül az államhoz küldi el a pályázati anyagot.
A fent említett KlímaBÓNUSZ támogatásról (hatékonyság arányos támogatás) a következõket kell tudni: amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a „C” energetikai kategóriát, akkor jogosult a plusz támogatásra. A támogatás mértéke az elért kategóriától (amely lehet a „C”-nél magasabb is, tehát „B”, „A”, „A+”, vagy „A++” is) függ, mértéke a beruházási költség kb. 10-27%-a.
A „panelprogram” mellett mûködött még az elmúlt évben is az egycsatornás gyûjtõkémények (termofor kémények) felújításának támogatása. Idén ezt az állam már nem írta ki, bár szakemberek szerint ez az, amelyik életet menthet, s ez képezi a kevesebb költséget a panellel szemben.
Steyer Edina