Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) online szavazásán - közölte a szervezet az MTI-vel.

A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdõk ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni.

Magyarországon a síkvidékektõl a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.     

A vadalma általában 6-10 méter magasra növõ fa, törzsátmérõje életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esõs és hûvös idõjárás esetén késõbb hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különbözõ árnyalatai fedezhetõek fel rajta. Erõs illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hûvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérõjû, éretten zöldessárga színû, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.     

Gyümölcsébõl régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát fõztek belõle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitûnõ takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlõsök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtómûvekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.     

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élõlény kötõdik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad elõszeretettel károsítja, a termõkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel.     

Gazdasági jelentõségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelõként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.     

A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok elõtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentõségük van, ám a figyelem mégis elterelõdött róluk. A szervezõk célja, hogy minden évben az adott gyõztesrõl ismeretterjesztõ és tudományos cikkek, népszerûsítõ kiadványok jelenhessenek meg. Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedõkön - olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.

MTI - Kanizsa