A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig diplomás végzettségû munkavállaló hiányzik - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedõ felmérésbõl, amit kedden juttatott el az MTI-nek.

A cégek tizede keres megfelelõ képzettségû vezetõt, az adminisztratív területeken azonban nincs munkaerõhiány.     

A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra, 53 százalék keres betanított, illetve segédmunkást. Az utóbbiak hiánya fõként az élelmiszeripart és a vegyipart érinti, de a gép - és feldolgozóiparban sem elhanyagolható. Az építõiparban és a fémiparban tevékenykedõ cégek 94, illetve 93 százalékát, a gép- és élelmiszeriparban dolgozó cégeknek pedig 90, illetve 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány.     

A felmérés készítõi szerint a szakmunkásképzési-rendszer nem képes enyhíteni a kialakult munkaerõhiányt, egyrészt mert sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentõsen a minimálbért.     

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fizikai munkakörben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt, a kereskedelemben, az építõiparban, illetve az iparban dolgozók nettó keresete 110 ezer, 105 ezer és 141 ezer forint volt.     

A GKI szerint az alacsony keresetekre megoldás lehet a garantált bérminimum emelése, ami vonzóbbá teheti ezt a pályát a leendõ munkavállalók számára. Ehhez tartós és érezhetõ bérfelzárkózásra van szükség, amely azonban önmagában rontaná az ország versenyképességét, így olyan további intézkedéseket is végre kell hajtani, mint például az állami kiadások csökkentése, a piaci verseny növelése, a humán tõke fejlesztése, valamint a tõkebeáramlás ösztönzése.

MTI - Kanizsa