A hullott agancs az adott területen vadászatra jogosult tulajdona. Ennek ellenére mégis sokan ûzik, hajtják a szarvasokat a trófeákért. A gímszarvasok természetes agancshullatásának ideje január közepén kezdõdik, ezzel egyidejûleg a tapasztalatok szerint elindul az illegális „hajtóvadászat” is.

Az úgynevezett agancsozás károkozás a vadállományban, a vad természetes fejlõdésében és szaporodásában, az erdõgazdálkodásban. Az illegális vadhajtás következményei: halálra hajszolt szarvasok, anyagi kár, balesetveszély, esetenként életveszély. Emberi életeket is kockáztatnak az illegális agancsozók, akik nem egyszer szervezetten, kutyákkal, csatárláncban járják az erdõt. „Talán a legszomorúbb, illetve a legtragikusabb, amikor a hajtott, ûzött vad kimegy a közútra és közlekedési balesetet okoz. Sajnos én már láttam ilyet, amikor már feküdt a szerencsétlen bika az egyik oldalon, a másik oldalon pedig ott volt a meghalt gépkocsivezetõ. Tehát hihetetlen gondokat okoznak ezek a felelõtlen emberek” - mondta Meleg László az Erdõgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának vadászmestere.

Hamarosan kezdõdik a „szezon”, ami mindenkitõl odafigyelést igényel. „Ha járunk a közúton, ilyenkor meg majd február közepe körül, kint állnak a szántás közepén a szarvas rudlik, térdig érõ nyelvvel. Nyilván azért, mert az az egyetlen biztos pont, az erdõbõl kizavarták, és onnét messzire ellát, ott meg tud egy picit pihenni. Szörnyû látvány. Én kérek mindenkit, aki nem agancsgyûjtõ, mert azokat hiába kérem, ha ilyet észlel, vagy a rendõrségnek, vagy az általa ismert hivatásos vadásznak jelentse, megpróbáljuk õket tetten érni” - hangsúlyozta Dr. Nádor László a Zala Megyei Vadászkamara elnöke.

A hullott agancs jogtalan eltulajdonítása az értéktõl függõen szabálysértés vagy bûncselekmény. A tettenérés nehéz, de adott esetben vadvédelmi bírság is kiszabható, ennek mértéke 50 ezer Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedhet.

Kanizsa TV - Kanizsa