A megépíteni tervezett macska-karantén elkészültéig nem fogad be a nagykanizsai állatotthon macskákat a menhelyre. Kérik ezért az állatbarátokat, hogy ne hozzanak be cicákat az állatmenhelyre!

Mint azt Maros Sándorné, az állatotthont üzemeltetõ Élettér Állat- és Természetvédõ Egyesület titkára elmondta: évek óta meglévõ, és egyre romló tendencia vezetett a döntésükhöz.

– Tettük ezt azért, mert az elmúlt évek, de fõként a tavalyi év rossz tapasztalatai erre kényszerítettek bennünket. Az öt éve rendszeresen megszervezett ivartalanítási akcióink alkalmával – a menhelyes cicákon kívül – 632 gazdás, vagy hegyi, kóbor cica mûtétjét végeztettük el. Ennek ellenére, 2016-ban dobozszámra hordták hozzánk a kölyök cicákat 1-2 napostól a 4-5 hetesig, anyástól, vagy anélkül. A tavaszi és az õszi idõszakban több, mint 200 cica került be hozzánk – hívta fel a figyelmet a titkár. – A behozott cicák közül sok már fertõzötten, betegen érkezett, ami a benti állomány sorsát is megpecsételte. Ha pedig egészségesen kerültek be az almok, akkor az állatotthonban kaptak el valamilyen fertõzést. Többször is végeztetett boncolást a menhely állatorvosi teendõit ellátó dr. Fekete Ágoston, de a laboratórium sem tudta kideríteni a fertõzések pontos okát. Annyit állapítottak meg, hogy a nagy tömegben történõ állattartás miatt vírusok kombinációja okozza ezt a rendkívül nagy pusztulási arányt mutató, macskanátha-szerû betegséget. Védekezni ellene még oltások kombinációival sem lehet, mert az állatotthonba bekerülõ macska szinte rögtön megfertõzõdik, és akkor már késõ bármiféle vakcinázás. Tehát egyszerûen gyorsabban elpusztul az állat, mintsem védettséget szerezne. A másik probléma pedig, hogy egy oltáskombináció tízezrekbe kerül egyetlen macskánál, amit nyilván nem bír el az állatotthon költségvetése.

– Egyetlen megoldás látszik lehetségesnek, és annak a megvalósításáig döntöttünk úgy, hogy felfüggesztjük a macskák befogadását. Ezeknek az áldatlan állapotoknak a rendezõdését a jövõre megépítendõ macska-karantén épületétõl reméljük. A kutya-karanténhoz hasonló épületet kell elképzelni, amely azonban teljesen zárt lesz, és az önkormányzat által megvásárolt új területen fogjuk felépíteni, tehát elkülönítve a kutyás résztõl– magyarázta Maros Sándorné. –Macskák számára készült, kis „bokszok” lesznek majd benne, kifutókkal, egy orvosi vizsgálóval és mûtõvel, valamint egy lábadozó helyiséggel. Természetesen fûthetõ épületet tervezünk. A felépítésére azonban – elõreláthatólag – még egy évet várni kell, ugyanis most tavasszal a mûtött kutyák lábadozására szolgáló melegedõ épületet szeretnénk megépíttetni, amennyiben az önkormányzat elfogadja következõ három éves idõszakra vonatkozó koncepciónkat. Ez, a mûtött kutyák helyzetemost prioritást élvez, ugyanis a kutyáinkat rendszeresen ivartalaníttatjuk például, és nem tartható tovább az a helyzet, hogy a mûtétet követõen, még lábadozó állapotukban tegyük ki õket az idõjárás viszontagságainak. Hiszen a fedett kennelek és a kutyaházak ellenére, mégiscsak a szabadba kerülnek ki.Tehát ezért építjük meg idén a kutyák számára készült lábadozó épületet, de jövõ tavaszra, minden mást megelõzve, el fog készülni a macska-karantén. Amint ez felépült, akkor fogadunk majd be ismét macskákat a nagykanizsai állatotthonba – zárta mondandóját Maros Sándorné.

Dr. Papp Attila