Balról, bal kézzel. Alapvetõen nem vagyok babonás, ám erre minden vizsgámon odafigyeltem tételhúzáskor. És bejött. A jegy görbült, én pedig elégedett voltam.

Szinte mindenkinek van olyan szokása, amellyel megpróbál saját szerencséje kovácsa lenni. Egy közeli ismerõsöm például ha televíziót néz, vagy zenét hallgat, mindig odafigyel arra, hogy a hangerõszabályzó páros számon álljon. Úgy hiszi, ha így tesz, sikeres napja lesz. Az ilyen és ehhez hasonló babonák befolyásolják hétköznapjainkat, s gyakran nem tudatosan, de életünk szerves részévé válnak. Gondolják csak végig: hányszor kívántak kéz- és lábtörést egy nagy megmérettetés elõtt álló ismerõsüknek, vagy kopogtak le valamit háromszor az asztalon. Bizonyára sokszor - akár babonásak, akár nem.

Az õsi hiedelmekbõl, félelmekbõl fakadó babonák évszázadok óta köztünk élnek, mondta Kardos Ferenc. A néprajzkutató szerint az emberek mindig hittek valamiben, ami segített megmagyarázni az irracionális dolgokat.

- Régen az egészség, a jó házasság, a gyermekáldás és a termékenység, napjainkban pedig sokkal inkább a pénz áll a babonás szokások középpontjában. Úgy tûnik, a szerelmi okból végrehajtott babonás eljárások divatja elmúlt, talán mert könnyebb ismerkedni is, elválni is. Már nem szedik fel a szeretett személy lábnyomát, de van, aki még jósnõhöz, mai boszorkányhoz fordul. Mindenesetre megfigyelhetõ, hogy a hiedelmek, babonás eljárások az emberek világképének, értékrendjének változásával párhuzamosan, folyamatosan módosulnak – magyarázta Kardos Ferenc, majd hozzátette: úgy látja, a városban élõk babonásabbak a falusi embereknél. Vidéken ugyanis egyre kevesebben gazdálkodnak, tartanak háztájit, s így lassan okafogyottá válnak a természethez, idõjáráshoz kötõdõ hiedelmek. Babonák nélküli világot azonban nem tud elképzelni a néprajzkutató.

- Mindig is lesznek olyan emberek, akiknek kapaszkodókra van szükségük. Olyan tárgyakra, szokásokra, hiedelmekre, amelyek segítségével úgy érzik, képesek irányítani életüket, sorsukat. Ez nem feltétlenül rossz, amennyiben másnak nem ártanak vele, és nem esnek túlzásokba – vélekedett Kardos Ferenc, aki szerint a babonák életben maradását az ezotéria, sõt valamelyest a sportszurkolói kegytárgyak is segítik. Õ maga Fradi-dukker, s egy-egy mérkõzés elõtt nyakába veszi a zöld-fehér sálat. Sok szurkolótársa viszont teljes fociszerelésbe öltözik és otthonában kiemelt helyen õrzi a Fradi-relikviákat, bízva abban, hogy a szurkolótábor közösségi ereje átruházódik Geráékra, és a meccs így a zöld sasok gyõzelmével zárulhat.

Egy biztos: a babona lényege mindig is a jó sors elõidézése, illetve a rossz, az átok elhárítása volt. Az eljárások, hiedelmek segítségével a babonások számára kiszámíthatóbbá válhat a világ és csökkenhet belsõ bizonytalanságuk – a hangsúly persze a feltételes módon van. Mert egyáltalán nem biztos, hogy a sikert egy kabalaállatnak köszönhetjük. Sokkal inkább saját magunknak, a bennünk élõ szándéknak és akaratnak.

BELASICS Kata

  -----------------------------------

BIBLIAI GYÖKEREK

A babonák közül a legelterjedtebb a péntek 13-tól való félelem. A hiedelem gyökere egyesek szerint a Bibliához nyúlik vissza. Az utolsó vacsorán az asztalnál tizenhárman, Jézus és tizenkét tanítványa foglalt helyet, pénteken feszítették keresztre Jézust és állítólag ez volt a paradicsomi bûnbeesés napja is. Egy másik magyarázat szerint a babona hátterében az áll, hogy IV. Fülöp francia király 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a Templomos Lovagokat.

Nagy a misztériuma a tizenhármas számnak is. Az Egyesület Államokban annyira rettegnek ettõl, hogy sok helyen a hotelekben és az irodaházakban kihagyták a 13. emeletet, és számos kórházban nincs 13-as kórterem.

A megújult Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap idei elsõ lapszáma január 13-án, pénteken jelent meg. Mi azonban nem vagyunk babonásak...

Fotó: Jancsi László