Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvõ régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában - tárták fel amerikai kutatók a The Lancet címû orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényezõ lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban.     

Az érzelmi stresszrõl régóta köztudott, hogy növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ám kevésbé volt ismert, hogy ez milyen úton megy végbe.     

A Harvard Egyetem orvostudományi karának kutatócsoportja kimutatta az érzelmek feldolgozásában elsõdleges szerepet játszó agyrégió, az amigdala fokozott tevékenységét, ami segít megmagyarázni a kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségekkel.     

A szakemberek úgy vélik, az amigdala jelzi a csontvelõnek, hogy több fehérvérsejtet termeljen, ami hatással van az artériákra, gyulladást okoz bennük. Ez okozhat szívinfarktust, az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalmat vagy stroke-ot. Stresszes állapotban az agy ezen területe jól jelezheti szív- és érrendszeri események bekövetkezését.     

A kutatók két különbözõ tanulmányból vonták le következtetéseiket. Az elsõ 293 beteg agytevékenységét vizsgálta, továbbá a csontvelõt, a lépet és érrendszerüket. Négy éven át követték a pácienseket, hogy kiderítsék, kifejlõdött-e szív- és érrendszeri betegség.     

Ezen idõszak alatt 22 betegnél találtak ilyen betegségeket, és õk voltak azok, akiknél az amigdala fokozott tevékenységét mutatták ki - ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.     

A második kisméretû kutatás során 13 betegnél kutatták a stressz szintje és a szervezetben lévõ gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot.     

Kiderítették, hogy akiknek a legmagasabb volt a stressz-szintjük, azoknál volt a legintenzívebb az amigdala tevékenysége, valamint a vérben és az artériákban több bizonyítékot találtak a gyulladásra.     

Ahmed Tawakol, a kutatás vezetõje elmondta: "Eredményeink páratlan betekintést nyújtanak abba, miként vezet el a stressz szív- és érrendszeri betegségekhez. Ennek alapján a stresszoldás olyan elõnyökkel járhat, amelyek túlmutatnak a lelki egészség javításán."     

Az amigdala mandulaformájú neuroncsoportokból áll, amelyek mélyen az agy halántéklebenyének középsõ részében találhatók. Az amigdala embernél is, állatnál is fontos szerepet játszik a félelemre és az örömre adott válaszban.     

A szakemberek hangsúlyozták, hogy kutatásaikat folytatni kell ahhoz, hogy az eredményeket megerõsítsék.

MTI - Kanizsa