A tavalyi év során mintegy 128 ezer adásvételt regisztráltak a hazai lakáspiacon, ami 5%-kal kevesebb a 2015-ös szinthez képest. Ez nem a piac gyengülésére vezethetõ vissza, csupán az újépítésû ágazat fellendülését jelenti, ugyanis több lakás már a tervezõ asztal mellett vevõre talál, ezek azonban csak az átadáskor jelennek meg a statisztikai adatokban - nagyjából 1-2 év múlva.

Az Országos Lakásár Index a tavalyi év utolsó negyedévében megugrott, mely mögött a kelet-magyarországi piac erõsödése és a panelek drágulása áll. A legmagasabb árak Gyõr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Veszprém megyében mutatkoztak a tégla-, és a panellakások esetén is.

A panelek kelnek el a leggyorsabban

Az ingatlanpiacon meghatározó szerepe van a típusnak, és az elhelyezkedésnek. Ezek a tényezõk nemcsak az árakat, hanem az értékesítés idejét tekintve is jelentõs befolyással bírnak. Míg a társasházi lakásokat nagyjából három hónap alatt el lehet adni, addig a családi házak esetén ehhez átlagosan fél évre van szükség. A lakásértékesítési idõ mindegyik típus esetén Budapesten a legrövidebb, a használt téglalakások a nyugati, a panelek a keleti országrészben találnak hamarabb vevõre, a családi házak pedig Pest megyében számítanak népszerûnek.

Nem lesz elegendõ szakember?

A 2016-ban kiadott építési engedélyek száma arra adott okot, hogy bizakodjunk az az újlakás piac beindulásában. Felmerülõ probléma lehet viszont ezzel kapcsolatban, hogy nem lesz, aki megtervezze az ingatlanokat, a pályakezdõk jelentõs része ugyanis tanulmányait követõen külföldre szerzõdik, és nem is tervezi, hogy visszatér. Emellett az idõsebbek folyamatosan elhagyják a szakmát, és nyugdíjba vonulnak, mert nehezen tartják a lépést a gyorsan változó jogszabályokkal, valamint szükség lenne a kézi helyett az elektronikus tervezésre való átállásra is.

Eltérõ ingatlanárak Nyugat-Magyarországon

A 2016-os év az elõzõhöz viszonyítva egy lényegesen visszafogottabb változást hozott az ingatlanárak tekintetében, országos szinten 7-8%-os volt a bõvülés mértéke. Ez a szám jelentõs területi eltéréseket takar, mely az egyes nyugaton fekvõ nagyvárosok között is érvényesül. Kaposváron és Zalaegerszegen egy egyenletes tendencia érvényesült, az átlagárak 4-5%-kal változtak, ehhez képest nagyobb mértékû volt az emelkedés – 11-12%-os – Nagykanizsán és Székesfehérváron, az említett városokban az árak bõvülése augusztustól kezdve volt dinamikus. Szombathelyen országos viszonylatban is nagy volt a drágulás, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai 23%-kal növekedtek egy év alatt, melyhez a lakáspiacra jellemzõ ciklikusság is társult - augusztustól októberig szembetûnõ volt az emelkedés, a hideg hónapok beköszöntével pedig visszaesés mutatkozott.

Kedvezõ nagykanizsai ingatlanárak

A nagykanizsai ingatlanárak alacsonyak az egyes nyugati nagyvárosok viszonylatában, Kaposvárhoz képest 4,5%-kal, Zalaegerszegtõl 11%-kal, Szombathely és Székesfehérvár árszintjétõl pedig 44-45%-kal maradnak el az átlagos négyzetméterenkénti árak.

A Nagykanizsán eladó családi házak 17%-kal maradnak el az országos, és 13%-kal a Zala megyei viszonylattól. A tégla-, és panellakások árszintje 57-65%-kal alacsonyabb, mint a hazai szint, a megyei átlagáraktól a téglalakások átlagos Ft/m2 árai 40%-kal kedvezõbbek, a panellakások esetén viszont kismértékû – 7,5%-os – különbség mutatkozik.

Forrás: ingatlannet.hu