A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, és döntõ részben a versenyszférában bõvült a foglalkoztatás 2010 óta - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, Nagykanizsa országgyûlési képviselõje a KSH friss adatait ismertetve.

Tavaly szeptember és november között 4 millió 414 ezren dolgoztak, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta így 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, s ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot.

-A munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-november között 4,5 százalékon állt, ezzel az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország elõzi meg – szögezte le Cseresnyés Péter, hozzátéve, a 15-24 évesek körében a munkanélküliség 11,8 százalékra süllyedt a 2010-es csaknem 30 százalékról. - A javuló munkaerõ-piaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetõk, így például a munkahelyvédelmi akciónak, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elõ, s ezzel 2016-ban 140-150 milliárd forint maradt a munkaadóknál.

Cseresnyés Péter szerint a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni, így a bérmegállapodás révén õk is támogatták az eltökélt kormányzati szándékot, hogy 2017-ben, majd azt követõen további öt éven át jelentõsen emelkedjen a minimálbér és a szakmai – vagy más néven: szakmunkás – bérminimum. Ez idén 15, illetve 25 százalékos pluszt jelent, ami hosszútávon a felsõbb bérkategóriákra is pozitív hatással lesz.

- Még jobban megéri majd dolgozni 2017-ben – mondta a politikus -, hiszen folytatódik a reálbérek növekedése. Az adócsökkentések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására a keresetek 8-9 százalékkal nõhetnek, ami mintegy 1,6 százalékos inflációval számolva a reálbérek körülbelül 7 százalékos bõvülését jelentheti.

Az államtitkár kiemelte, az új bérminimum hatására idén éves szinten mintegy nettó 250 ezer forinttal több marad a munkavállalóknál, mint tavaly, a minimálbér 15 százalékos emelése pedig évi nettó 140 ezer forintos többletet jelent. A gyermekes családoknál ennél jelentõsebb mértékben nõ majd az összeg, hiszen a gyerekek után járó adókedvezmény továbbra is él.

Egy kétkeresõs családnál például, amelyben mindkét szülõ minimálbéren dolgozik, 2018-ra egy gyermek esetén 36 ezer forinttal, két gyermeknél 46 ezer forinttal, 3 vagy több gyerek esetében pedig 53 ezer forinttal nõ a nettó kereset. A garantált bérminimum esetén egy kétkeresõs családnál, ha mindkét szülõ a garantált bérminimumot keresi, 2018-ra egy gyereknél havi 68.500 forinttal, két gyerekkel 78.500 forinttal, 3 vagy több gyerek esetén 85 ezer forinttal lesz több a nettó kereset.

Az államtitkár elmondta: a béremelésekkel 1,2 millió munkavállaló vihet többet haza 2017 januárjától, amellyel a háztartások fogyasztása is bõvül, ez pedig hozzájárul a gazdaság élénküléséhez is. A tárca számításai szerint a minimálbérek erõteljes emelése a vállalkozásokat arra készteti, hogy a magasabb bérkategóriába tartozó dolgozóik keresetét is tovább emeljék.

Az idei béremelésekrõl szólva az államtitkár felidézte: további 5 százalékkal nõ a rendõrök, a tûzoltók, a katonák és a büntetés-végrehajtásban dolgozók bére, a megyei kormányhivatalok szakembereinek illetménye átlagosan 24 százalékkal emelkedik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai további 5, a felsõoktatásban dolgozó kutatók szintén 5 százalékos béremeléssel számolhatnak, és jelentõsen emelkednek a fizetések az oktatásban, a kulturális és a szociális ágazatban, valamint az egészségügyben is.

Cseresnyés Péter kitért arra is, hogy a foglalkoztatás további bõvítése érdekében több intézkedéssel könnyítik a munkaerõ mobilitásának feltételeit is.

MTI - Kanizsa