A kedvezõtlen idõjárás, az atkafertõzés és a mézhamisítványok megpecsételték a termelõk tavalyi mérlegét.

Végveszélyben a magyar méz? Az elõzõeknél is rosszabb évet zárnak a méhészek. A kedvezõtlen idõjárási körülmények, az atkafertõzés és a mézhamisítványok számos álmatlan éjszakát okoztak a termelõknek.

Az áprilisi fagykár és az atkafertõzés megpecsételte a 2016-os mérleget: az akác és a repce méztermése mélypontra jutott, a rajok nagy részét pedig az ázsiai méhatka tizedeli. A világszerte károkat okozó parazita elleni harcban egyre nagyobb teret nyernek a bio-technológiák. „Szerencsére a környezettudatosság jegyében, de gazdasági megfontoltságból is elõkerült ez a dolog. Az Európai Unióban most vámkedvezménnyel tudják beszállítani az ukrán mézet, ezzel bezuhantak a magyar konvencionális, azaz nem bio mézek ára. Ezzel szemben a hordósan értékesített biomézek egyre drágábbak. Sok méhész elgondolkodott azon, hogy kéne váltani” - mutatott rá Csáki Tamás, az Ökológiai Mezõgazdasági Kutatóintézet méhészeti szakreferense.

Az ökológiai gazdálkodásban értékesebb méz termelhetõ, ami azért is fontos, mert a piacon megjelent hamis méz anyagi és eszmei károkat egyaránt okozott. „A gyenge méztermést tetõzték még az alacsony felvásárlási árak. Sajnos, az ágazatunk nagyon nehéz helyzetben van. Még nem látjuk az alagút végét. A Kínából érkezõ nagy mennyiségû hamisítványok miatt a mézpiacunk az összeomlás szélén áll. Kiutat csak az európai méhészekkel összefogva találhatunk” - véli Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhészegyesület elnöke. A szervezet idén is több hagyományõrzõ és szakmai programot tervez a tagok számára: Pécsett, valamint Szeged környékén bemutatóméhészeteket látogatnak meg. Jövõ szombati rendezvényükön egyebek mellett elfeledett nemzeti italainkról: a mézsörrõl és a mézmárcról hallhatnak az érdeklõdõk a Halis-könyvtárban.

Kanizsa TV - Kanizsa