Mózes Pál nyugalmazott tanácselnököt, Nagykanizsa díszpolgárát köszöntötte 85. születésnapja alkalmából Cserti Tibor, a Városvédõ Egyesület elnöke és Papp Ferenc, az egyesület alelnöke.

Az ünnepelt életútját felvázolva Papp Ferenc kiemelte: Mózes Pál szegény, falusi családból származott, továbbtanulásáról szó sem lehetett, hamar munkába kellett állnia. Faipari szakmát tanult.

Ebbõl az ingerszegény környezetbõl hozta magával szociális érzékenységét, a másokért érzett felelõsséget, a szolidaritást. Értékeket, amelyek gondolkodását, cselekvését meghatározták.

A hatvanas évek politikai konszolidációja Mózes Pál életében változásokat hozott. Nem õ jelentkezett tisztségre, hanem õt keresték meg a feladatra. Négyévnyi katonatiszti szolgálat után kérte távozását a hadseregbõl. A Nagykanizsai Bútor és Faipari Vállalat asztalos mûhelyének szakmunkása lett. Ezt követõen háromévi vállalati igazgatói mûködése alatt a politika aktív részese is volt. Nem akart profi politikus lenni.

„A tevõleges szakmaiságot mindig is közelebb állónak éreztem magamhoz.” – vallja magáról.

Nagy Lajos halála után megbízták a tanácselnöki teendõk ellátásával, majd késõbb, 36 éves korában megválasztották a városi tanács elnökének. Folytatta elõdje munkáját, továbbépítette örökségét.

A városért tenni akaró, elkötelezett, konfrontációkat is felvállaló, határozott és szigorú vezetõnek ismerte meg, aki sok tanulással, önképzéssel gyarapította gazdasági-közigazgatási ismereteit, fejlesztette készségeit. Gondosan ügyelt munkatársai kiválasztására, helyettesei, osztályvezetõi szakmájukban kiváló pedagógusok, közgazdászok, pénzügyesek voltak.

Mózes Pál munkáját több kitüntetéssel ismerték el a rendszerváltás elõtt. Megkapta a Munka Érdemrend Arany fokozatát, a Hild János Emlékérmet. Kényszernyugdíjazása után 6 évig balatoni nyaralójában élt, majd Kanizsára visszaköltözve lakása garázsában kialakított egy barkácsmûhelyt. Családtagjainak, barátainak ajándékba készített különbözõ kisbútorokat.

Egyik politikai párthoz sem akart kapcsolódni, de õt sem keresték. A kanizsai közélet témái, a közigazgatási kérdések azonban foglalkoztatták. Gondolatait a Kanizsa Hetilapban fejtette ki, 16 cikke jelent meg. Eddig két könyvet publikált. Nagykanizsa önkormányzata is méltányolta városvezetõi tevékenységét, és 2006-ban megkapta a Nagykanizsa Város Díszpolgára címet.

Cserti Tibor egyesületi elnök köszöntõ szavaiban kiemelte: õneki is a városi tanács volt az elsõ munkahelye és hosszú évtizedek távlatából visszatekintve a város elsõ ösztöndíjasaként rövid idõn belül bebizonyosodott számára, hogy az ellenzéki szerepkör nemcsak ma, vagy a rendszerváltás idején volt divatos. Meggyõzõdése szerint Mózes Pál már annak idején ellenzéki szerepet töltött be a dél-nyugati régióban a város érdekképviselete tekintetében.

Végezetül megosztva gondolatait a jelenlévõkkel a 27 éve a helyi közigazgatás szolgálatában álló Mózes Pál megköszönte a méltató szavakat.

A születésnapi pezsgõs koccintás – a nemzeti gyásznapon, a Verona közelében történt buszbaleset 16 magyar áldozatainak emlékére való tekintettel –, ezúttal elmaradt.

B.E.