Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytõl a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.

Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezetõ Servier Kutatóintézet Zrt. alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna mûsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát elõállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen elõnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.     

Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan mûködõ rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli õket, kirakja az élõ szervezetbõl és egy újat szintetizál a helyébe. "A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlõdjön, vagy optimális esetben el is tûnjön" - fejtette ki.     

A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védõ fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így elõidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.     

A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsõsorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, és a klinikai vizsgálatoknak is elsõsorban ez az irányuk. Ugyanakkor az elõzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.     

Az idén kezdõdõ humán klinikai vizsgálatok elsõ fázisában az úgynevezett humán toleranciát nézik, azt, hogy bírja-e az adott molekulát a szervezet. A vizsgálatok második fázisában egy kis populációjú betegcsoporton nézik meg, hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlése történik, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.     

Amennyiben ezek sikeresek lesznek, a vegyület klinikai használatba bocsájtása nagyjából öt-hat évet vesz igénybe.

MTI - Kanizsa