A tél veszélyes, s nem csak az utakon. Az emberek és az állatok is ki vannak téve az évszak tipikus betegségeinek, amelyek jó része egyébként megelõzhetõ, elkerülhetõ. Gondolta volna például, hogy a fagyállómérgezés téli kutyabaj volt?

A kis Ádi csak részben jött megfázással dr. Nagy Marietta doktornõhöz. Az apukájával érkezõ három éves kisfiú otthonosan lépett be a Rozgonyi utcai gyermekorvosi rendelõbe, és nyomban a könyvespolchoz szaladt. Érdeklõdve válogatott a kiadványok között.

– Elment a hangja, ami a hangszalaggyulladását jelzi, de ezt nemcsak a friss fertõzõ lázas betegség okozhatja, hanem a légköri nyomásváltozás is. Az õ életkorában vannak, akik hajlamosak lehetnek rá. Kevésbé veszélyes és gyorsan, egy-két nap alatt általában lezajlik a gyulladás, de ezt maga a szülõ nem tudja eldönteni. Ilyenkor mindenképpen szükség van orvosi vizsgálatra, mert elsõsorban vírus, esetleg baktérium is okozhat légcsõgyulladást – fogalmazott dr. Nagy Marietta.

A doktornõ hangsúlyozta, az influenza, ami már ideért, megelõzhetõ védõoltással, a védettség kialakulásához azonban legalább 10 nap szükséges, ezért novemberben vagy decemberben érdemes beadatni.

Az influenza hirtelen kezdõdik és magas lázzal jár. Hurutos tünetei eleinte nincsenek, 3-4 napig eltartó torokkaparást, izületi és izomfájdalmat, levertséget lehet érezni. Szövõdménytõl a 4-5. nap elõtt nem kell tartani, igazából az elsõ 3-4 nap a lázcsillapításról, a C-vitamin szedésérõl, bõséges folyadékbevitelrõl és pihenésrõl kell, hogy szóljon, foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a doktornõ. Orvosi vizsgálatra a 4-5. napon van szükség, amikor fölmerülhet esetleg a szövõdmény gyanúja.

- Jelenleg azonban nemcsak az influenza okoz megbetegedéseket, hanem a mintegy két hónapja országszerte terjedõ, hányingerrel és a hasmenéssel járó fertõzés is. Ezt gyerekek és felnõttek is elkaphatják, erõs gyomorgörccsel, hányással és hasmenéssel járhat. Láz nem feltétlenül kíséri, de lehet mellette az is. Általában 3-4 nap alatt lezajlik, és elég nehéz megelõzni.

A többi fertõzõ vírusos légúti betegséget pedig úgy lehet kivédeni, ha erõs a szervezet védekezõ rendszere, mondta a gyermekorvos. Ezt vitamindús, vegyes étkezéssel és elegendõ mozgással lehet elérni. Szabadban lenni most éppen nem elõnyös, bár itt Kanizsán nem olyan rossz a szmoghelyzet, mint a nagyobb városokban, szögezte le dr. Nagy Marietta. Ilyenkor fõleg az asztmásoknak, a légúti betegeknek és a pici gyerekeknek nem is nagyon ajánlják, hogy túl sokat legyenek kinn. Egyébként pedig jó, ha sokat szellõztetjük a lakást.

Az állatoknál is léteznek télen gyakrabban elõforduló egészségügyi problémák, mondta a Kanizsának dr. Pálfi József állatorvos, aki évtizedek óta foglalkozik a házi kedvencek, kutyák és macskák gyógyításával.

Mint fogalmazott, fiatal orvosként például sok állatot mentett meg fagyállómérgezés után.

- A téli idõszak egykor jellemzõ problémája abból adódott, hogy az otthon, nem körültekintõen végzett fagyállótárolás vagy -csere során az állatok hozzájutottak a folyadékhoz, amelynek pár cseppje is végzetes lehet számukra. Édes íze miatt szívesen felnyalogatják, majd 1-2 órán belül súlyos mérgezési tünetek jelentkezhetnek az állatoknál, ami végül veseleálláshoz is vezethet.

Dr. Pálfi József szerint manapság a kutyáknál a kennelköhögés okoz problémát. A fertõzõ légcsõ- és hörgõgyulladás kialakulását többféle kórokozó együttesen idézi elõ, tünetként a tutoló köhögés, az öklendezés, a váladék felköhögése jelentkezhet. Létezik azonban védõoltás, amely egy évre ad biztonságot az ebnek. Ez a betegség azonban, hangsúlyozta az állatorvos, nem tévesztendõ össze a torok- és mandulagyulladással, amely érzékenyebb állatoknál akár a hó nyalogatásától is kialakulhat.

- A hideget persze más formában is megérezhetik az állatok - folytatta dr. Pálfi József -, télen ugyanis felerõsödhetnek az izületi problémák. Fõként a hét év feletti kutyák és macskák vannak kitéve az izületi kopások és a szalaggyengeség miatti megbetegedésnek. A lomhább, kedvetlen, nem futkosó állatnál gyanakodhatunk izületi panaszokra. A macskánál a csomós szõr, az, hogy nem tisztítja a bundáját, már jel lehet az esetleges izületi problémára, amelyek a kezdeti stádiumban takarmány-kiegészítõkkel korrigálhatóak. Télen a kedvencek táplálása különben is sokkal energiadúsabb etetést kíván, a szabadban lévõ állatoknak pedig a jól szigetelt ól és az állandó folyadékpótlás elengedhetetlen.

Dr. Pálfi József búcsúzásként kiemelte: télen is vigyázzunk kedvencünkre, és soha ne adjuk embereknek készült gyógyszert az állatoknak.

Bakonyi Erzsébet, Vuk Anita

Dr. Nagy Marietta a kis Ádit vizsgálja (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

Dr. Pálfi József diagnosztizál, Mázlit pedig ez szemmel láthatóan nem zavarja (Fotó: Gergely Szilárd)