A vadállomány téli takarmányozásának nemcsak azért van jelentõsége, mert segít a vadaknak átvészelni a kemény fagyokat, hanem a gazdák érdekeit is szolgálja, mert hozzájárul ahhoz, hogy a vadállatok helyhez kötõdjenek és koncentrálódjanak, javuljon a trófeák minõsége, és a rágáskárok is csökkenjenek - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kanara (NAK) az MTI megkeresésére.

A vadgazdálkodónak törekednie kell arra, hogy megteremtse vadfajainak az optimális életfeltételeket - fejtette ki a kamara. A vadállomány téli etetése elengedhetetlen a vadak jó kondíciójának megõrzése érdekében.     

A vadon élõ állatok ellátása megfelelõ mennyiségû és minõségû takarmánnyal ugyanakkor nem mindennapi munkát és jelentõs anyagi erõforrást igényel a vadgazdálkodóktól. A téli takarmányozás idõtartama rendszerint 100-120 napig tart (általában decembertõl - március végéig), de az idõjárási viszonyoktól függõen ez az idõtartam változhat.     

A közlemény ismerteti: ajánlott a vadakat már október folyamán az etetõkhöz szoktatni. A rõtvadak takarmányadagját, a szénát például az állatok napi szükségletének megfelelõ mennyiségben kell kihelyezni az etetõbe.     A vaddisznó takarmányozását akkor kell rendszeresen és intenzíven végezni, amikor a makktermés gyenge, illetve magas a hótakaró. Azokon a területeken, ahol a vadkár elkerülése  különösen fontos, az életfunkciók fenntartásához szükséges mennyiségnél több takarmányt érdemes kitenni.     

Az apróvadak esetében szintén fontos a téli etetés. A fácángazdálkodásban például a madarakat az ellátás során olyan területekhez lehet kötni, ami a legjobb védelmet nyújtja számukra az idõjárással és az ellenségekkel szemben.     

A kamarai tájékoztatás kitér arra, hogy a takarmányozásnak lehetnek negatív hatásai is. Szakértõk szerint például az állatok túlságosan függõvé válhatnak a mesterséges takarmányozástól; a takarmány nem megfelelõen egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnõ a betegségek és paraziták terjedésének veszélye, emellett lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel. Így a takarmányozás nem elég költséghatékony, esetleg ráfizetéses lehet a vadgazdálkodó számára - mutat rá a kamara.     

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) 2015/2016-os vadászati évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon a  gímszarvasok száma 2016 tavaszán 99 830 volt, a dámszarvasoké 33 742. Az õzbõl 357 305 példányt, vaddisznóból 101 682-t tartottak nyilván. Mezei nyúlból 414 470 példányt, fácánból 581 518-at regisztráltak az OVA-ban a múlt év tavaszán.

MTI - Kanizsa