Az önkormányzat és a Pannonhát Dél-zalai Turisztikai Egyesület pályázatot kíván benyújtani a Csónakázó-tó turisztikai célú hasznosítására. A pályázat elemeit Bali Vera, a Tourinform Iroda vezetõje mutatta be a Vasemberház Dísztermében megrendezetett lakossági fórumon.

A pályázat három fõ elemet tartalmaz. Egyik a vízi-turizmus fejlesztése, mely a jelenlegi kajakház felújításából, újraépítésébõl állna teljesen kibõvített funkcióval, ehhez kapcsolódna egy vízisi-pálya, valamint a különbözõ stégek felújítása. Erdei tanösvény a cölöpvár mögötti területen, és Égig érõ fû elnevezésû játszótér kialakítása a jelenlegi Hétbükkfa forrástól a cölöpvárig.

Az építtetõ vállalkozó Horváth Gábor szerint a villanymotor meghajtású szerkezet csendes, környezetkímélõ. A vízibázis kajakkölcsönzõt, vendéglátó egységet, boltot, raktárt tartalmazna, és a beruházással nem akarnak kiszorítani senkit a tóról.
Dobri Lajos felvetette, hogy a lovassportot nem látja a tervekben. Õ alakította ki önkormányzati támogatás nélkül a lovaspályát, és nem akarja, hogy bárki rátegye a kezét a területre. Válaszában Bali Vera megjegyezte, a pályához nem nyúlnak, és egyetért azzal, hogy a lovassportot fejleszteni kell.
Marton István polgármester kijelentette, az önkormányzat nem mond le a tulajdonáról, még a létesítmények építésénél sem. A csónakház is a városé. Tudomásul kell venni, az országban a nép szegényedik, ebbõl adódóan egyre kevesebbeknek lesz lehetõségük arra, hogy elmenjenek a Balatonra, vagy akár a strandra. Az ingyenes strand gondolata indított el minden további fejlesztést. Elmúlt 20 éve, hogy a vízminõség védelmében nem tettünk semmit. A strandot a hajómodellezõ pályától a kishídig lévõ területen alakítják majd ki. Egyelõre a Látóhegyi árok háromhektáros öblözetének leeresztés nélküli kotrását kezdik meg november végén.
Lexikov Zsolt, a Hajómodellezõ Egyesület elnöke jó pár kérdést tett fel. Véleménye szerint a vízisí- és a hajómodellezõ pályának van közös pontja, védõtávolsága, vízkiszorítása, ezért az országos szintû versenyeket nem tudják megtartani, ha a másik is mûködik. Megkérdezte, miért nem lehet a tó északi oldalán kialakítani a sípályát. A Zöldtábort is be kellene venni a projektbe edzõtáborok, vagy szállás céljára, és nem illenek a tájba a tó déli részén felállításra kerülõ 12-15 méter magas oszlopok és kötélpályák. Marton István válaszában megismételte, a végsõ döntést a közgyûlés hozza meg. A Zöldtábor nem kihasználatlan, hiszen egész nyáron mûködik. Dobri Lajos a kérdés kapcsán hozzátette: a tó északi része az erdészet tulajdonát képezi, és a nagy tapasztalatokkal rendelkezõ Czinki László kert- és tájépítõ mérnök szaktanácsa nélkül a tóhoz nem szabad hozzányúlni. Bicsák Miklós önkormányzati képviselõ az iránt érdeklõdött, hogy milyen önrészt kell a városnak adni a pályázathoz, és milyen bevételre számíthat. A tó egy aranybánya, úgy kell védeni, mint kotlós a csirkéjét. Bali Vera válaszként felsorolta, Czinki László tagja az egyesületnek, és kapott meghívást a fórumra. A pályázható összeg ötszázmillió forint, ebbõl a pénzbõl nem lehet megoldani az északi szakasz tisztítását is. A projektelemek között összhang lesz, a mostani terveket kiinduló pontnak kell tekinteni, és a javítás érdekében várják most is a javaslatokat. A Csónakázó-tóra érvényben lévõ fejlesztési terv nincs. Rengeteg készült, és került a fiókokba. Eddig a fázisig egyik sem jutott el, és strandfürdõ kialakítása most nem szerepel a pályázatban.
Felvetõdött az is, hogy mi lesz a meglévõ beruházásokkal, a kihasználatlan vendéglõvel, modelltoronnyal, önkormányzati épülettel, büfével, kilátótoronnyal és esõbeálló-torzókkal.
Mózes Pál volt tanácselnök megemlítette, a Csó-tónak igenis volt, és lennie kell egy több ütemes fejlesztési tervének, melybõl az egyik megvalósult. Most úgy látja, megy a harc, hogy ki kerüljön oda, és mekkora területet foglalhat el. El kellene dönteni, hogyan legyen tovább: Üzleti alapon, vagy továbbra is maradjon mindenkié, ahogyan annak idején elindult. El kéne dönteni, ki a terület gazdája. A tónak van teherbíró képessége, a tavat túlterhelni nem szabad. A felmerült kérdésekre a Pályázati Iroda vezetõje és munkatársai is válaszoltak.
Domina Zsóka irodavezetõ emlékeztetett rá, hogy a változó igényekhez, lehetõségekhez alkalmas tervek folyamatosan készültek, azonban 1990 óta megváltozott a világ. Az önkormányzatok egyre szegényebbek, egyre kevesebb az a pénz, ami ilyen típusú fejlesztésekre fordítható. Ehhez adnak lehetõséget a pályázati források. Ez a pályázat a Nyugat-dunántúli Operatív Programban került kiírásra. Amint megjelent, az iroda munkatársai megnézték, mit lehet tenni, és úgy tûnt, az önkormányzat nem tudja felvállalni ezt a pályázatot. Amikor a Pannonhát Turisztikai Egyesület megkereste az önkormányzatot a szándékával, utána kezdõdött el szervezésükben a kidolgozó munka, melynek során több emberrel, szervezettel beszéltek. A legutóbbi soros közgyûlés megbízta az egyesületet – és adott is támogatást hozzá –, hogy kidolgoztassa a pályázati projektet. A kész anyag az októberi soros közgyûlés elé kerül.
Az irodavezetõ nagyon jónak tartja, hogy a civilek vállalkozók bevonásával nekiálltak, mert ezzel egy kicsit az önkormányzatot is megmozgatták. Bíznak benne, hogy a pályázat támogatást kap a közgyûléstõl, majd a Nyugat-dunántúli Tanácstól, és utána kezdõdhet a megvalósítás. Fehérvölgyi Beáta a Pannon Egyetemrõl a kétkedõk megnyugtatására elmondta, az egyetem által végzett felmérés alapján a társadalmi elfogadottság megvan a Csó-tó fejlesztéséhez. Legyünk már arra alkalmasak, hogy a turisták, kirándulók a máshol megtermelt jövedelmüket itt költsék el Nagykanizsán. A komplexum abban lenne egyedi az országban, hogy képes több napra is itt tartani az embereket.
B.E.