Nemrég határvadászok fogtak el egy férfit Szabolcsban, aki hurokkal ejtett el egy õzet. Hasonló orvvadászatra sajnos térségünkben is van példa. Öt év alatt mintegy 20 büntetõeljárás indult a Nagykanizsai Rendõrkapitányságon.

Ma már önálló bûncselekményi tényállás az orvvadászat. Három éves szabadságvesztést, kártérítés fizetését, illetve állatkínzás miatt további halmazati büntetést is lehet kapni. Bár a vadásztársaságok és a rendõrség is ismeri az orvvadászattal gyanúsítható személyek nagy részét, a bizonyítás rendkívül nehéz. „Ami egy gyenge pont, hogy a társadalom gyakorlatilag olybá veszi az orvvadászatot, hogy az egy bocsánatos bûn, hiszen az ott van, az mindenkié. Valamikor virtus volt orvvadászni, valahol most is ez bent van” - mondta dr. Nádor László az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete elnöke.

A nem hivatalos úton vásárolt vadhús akár fertõzõ is lehet, hiszen nem esik át hatósági állatorvosi vizsgálaton – hívja fel a figyelmet Nagykanizsa rendõrkapitánya. Emellett az illegálisan elejtett vadak anyagi értéke is jelentõs, hiszen becslések szerint a legálisan elejtett vadmennyiség 1/3-ának megfelelõ vad az orvvadászok áldozata lesz. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vadásztársaságok és a rendõrség közötti együttmûködés egyre jobb és szervezettebb. Ennek eredményeként lehet arra tekinteni, hogy hallgattak ránk a vadásztársaságok és ott ahol elszaporodtak ezek a cselekmények, és ott ahol az elkövetõk meg szokták közelíteni a vadászterületeket bizony elhelyeznek a vadásztársaságok vadfigyelõ kamerákat, amelyre õket a törvény felhatalmazza. Ezekkel a kamerákkal rögzített felvételek alapján pedig több sikeres felderítést is tudtunk végrehajtani” - fogalmazott Dr. Molnár József Nagykanizsa rendõrkapitánya.

Az orvvadászok elleni harcban – a technikai és jogi eszközök mellett - a társadalmi felelõsségvállalás sem hiányozhat.

Kanizsa TV - Kanizsa