Egy évezred és két évtized telt már el azóta, és mi, magyarok, még mindig itt vagyunk. Itt, a Kárpát-medencében, a Balaton környékén, a Duna mentén, Erdély hatalmas erdõsségei között. A magyarság új hazáját a magyar törzsek, Geiza elõtt néhány évtizeddel szerezték meg erõvel nekünk. Egy évezred és még húsz év pergett már le az isteni homokórán, hogy meghalt az a magyar fejedelem, aki tulajdonképpen megalapozta államalapító királyunk oly sikeres uralkodását, illetve a Magyar Királyság létrehozását is.

A híres germán uralkodók, I. (Nagy) Ottó, II. (Vörös) Ottó és III. Ottó idejében élt Géza nagyfejedelem, aki 945-ben születhetett, és 52 év múltán, valamikor februárban – valószínûleg a hónap elsõ napján – hunyt el. Államalapító királyunk, I. István apja volt, aki fejedelemsége alatt követett politikájával megalapozta fia államalapítását.Taksony fejedelem és egy elõkelõ besenyõ nõ házasságából született, és nem csak a Német-római Birodalommal, hanem a Balkán-félszigeti Bolgár Birodalmat szétzúzó II. (Bolgárölõ) Baszileiosz bizánci császárságával is képes volt olyan politikát folytatni, hogy sikerrel vethette meg a magyarság véglegesen is a lábát a Kárpát-medencében, és nem jutottunk az avarok sorsára. Alább egy 150 éves tankönyvbõl idézek pár gondolatot Géza fejedelemrõl.

„Geiza.

K.Taksony után ki lett a magyarok fejedelme?

F.Geiza, Taksony fija 972-ben, ki is sok mesterembert és kalmárt hozatván az országba, a magyarokat mesterségre és kereskedésre szoktatni igyekezett.

K.Tetszett-e Otto császárnak e jó szándék?

F.Igen is, melyre nézve Bruno nevû püspököt hozzája küldötte a békeségnek megerõsítésére.

K.Mint vett Geiza Otto császár követségét?

F. Nagy emberséggel, a minthogy õ is emberét a császárhoz küldötte és azzal szövetséget kötött.

K. Mit kivántfõképen Otto Geizától?

F. Hogy szabad legyen a keresztény tanitóknak Magyarországba menni és a keresztény vallást tanitani.

K. Reá állott-e Geiza e fontos feltételre?

F.Jó szivvel, sõt Pelegrinus püspöktõl tanitókat kért, ki sok papot küldött a magyarokhoz, kik által csakhamar 50,000 magyar lett kereszténynyé.

K.Hát maga Geizakereszténynyé lett-e?

F.Ugy látszik, mert Sarolta feleségétõl született fiját Adalbert prágai püspök által megkereszteltette. 983-ban és azt keresztény vallásban neveltette.

K.Mikor halt meg Geiza? F.997-dik esztendõben, hagyván maga után István (Salamon) fiját, ki a magyaroknak mind királyok, mind apostoljok volt.”

Losontzi István: Hármas Kis – Tükör. Megjelent Bucsánszky Alajos nyomtatásában és kiadásában. Pest, 1868. 245. o.

Dr. Papp Attila