Szabadics Adrienn és a sport világa egymás elõtt nem ismeretlen, a fiatal hölgy életét szinte csak a testmozgás tölti ki, na jó, azért a tanulást se felejtsük, hiszen annak is fontos szerepe lesz történetünkben.

Adrienn nevét nem is oly' rég még a sportrovatban olvashatták rendszeresen, hiszen a kanizsai Délzalai Vízmû SE színeiben szállította a jobbnál jobb utánpótlás úszó eredményeket, de már középiskolás korában is tudta, ha tanul, a világ tárulhat ki elõtte. Aztán úgy is lett, hiszen mostanság az angol labdarúgó bajnokság, a Premier League misztikus és rengeteg ember által vágyott világát szemlélheti testközelbõl - Bournemouth városában. Úszóként nyugodtan mondhatja, oldalvízen jutott el eme magasságba...

- Középiskolásként tanulhattam az USA-ban és Angliában is, utóbbi országban Bournemouth pedig annyira bejött, hogy felvételiztem az ottani egyetemre, ahol sportpszichológiát hallgatok, immár a negyedik évfolyamon - kezdte Adrienn, aki azóta, hogy a téli szünet után januárban visszatért Nagy-Britanniába, a folyamatos tanulás mellett túl van már egy komoly teljesítménytúrán, a Hell Runner erõpróbáján, na meg persze dolgozik is. Számunkra innen válik igazán izgalmassá a történet.

- Korábban szóltak az évfolyam- és csoporttársaim, hogy van egy olyan fajta munkalehetõség, mely az AFC Bournemouth futballklubjának stadionjában, a Dean Court-on, annak is kiszolgálóegységeiben végezhetõ - folytatta a roppant komoly szintû angoltudással is bíró ifjú hölgy. - Gondoltam, a futball is sport, miért ne próbálhatnám meg, aztán kiderült az is, hogy társaim sem a szimpla, már bocsánat "csehó-részlegrõl" beszéltek, hanem a VIP-rõl...
- Azóta is úgymond felszolgálóként mûködsz közre?
- Úgy kezdtem, mostanság azonban már mint egy-egy VIP-box házigazdaasszonyaként tableten továbbítom a vendégek kéréseit, hogy mire is lenne szükségük a valóban széles kínálatunkból, melyet egy-egy Premier League-mérkõzés alatt nyújthat a részleg nekik.

- Ha már a mérkõzések, melyek a legnagyobb élmények, egyáltalán mit érzékeltek munkátok alatt egy-egy találkozóból?
- Az AFC Bournemouth tavaly nyáron történetében elõször jutott fel a legmagasabb osztályba, nos a Championship, vagyis a második vonal utolsó hazai meccsén tényleg a feje tetejére állt itt minden. Nem csupán a szurkolók rohantak be örömükben a pályára, de itteni kollégáim közül is sokan szökkeltek le egészen a játéktérig, fogalmazzunk úgy, akkor valóban borult mindenfajta protokoll... Egyébként nekünk persze a saját dolgunkra kell figyelnünk, tehát nagyon nem feledkezhetünk bele a meccsek történéseibe.

- Konkrétan hogyan épülnek fel feladataid?
- Nevezzük úgy, az éttermi rész a hét minden napján nyitva áll, így a futball-akadémiáról gyakran jönnek át szakemberek, gyógytornászok, de az elsõ csapat menedzsere, Eddie Howe is meg szokott fordulni nálunk. Meccsnapon a találkozó elõtt 4-5 órával már kint vagyunk a stadionban, majd a mérkõzés után is legalább annyi idõt még ott kell hogy töltsünk, amíg minden a helyére nem kerül és a vendégek nem távoznak.

- Prominens személyekbõl akkor nincs hiány ilyen alkalmakkor, ugye?
- Persze, az AFCB tulajdonosa, elnöke mindig itt vannak és õk mindig az ellenfél elsõ embereivel közösen nézik a mérkõzéseket. Mi a személyzetbõl az egyes találkozók alkalmával más-más boxokhoz vagyunk beosztva, viszont így a Bournemouth - FC Liverpool bajnokin például rám esett az elnöki részleg... Persze, itt a Premier League valamennyi összecsapása nagy esemény, hiszen a PL-ben debütáló csapatról beszélünk, viszont a Manchester United, Tottenham Hotspur, vagy éppen egy Everton látogatása nálunk is még jobban megdobja a sürgés-forgást. Igen, mondhatjuk azt, ez az angol labdarúgó Premier League semmivel össze nem vethetõ világa...

A képen Szabadics Adrienn látható a január 31-i, keddi AFC Bournemouth - Crystal Palace Premier League mérkõzés elõtt néhány órával

P.L.