Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresõk évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára.

Az alacsonyabb bérek emelése a felsõbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések - tette hozzá.     

Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nõtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentõs 10-20 százalékos emelésre lehet számítani - mondta.     

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendõrök, tûzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nõtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsõoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet - sorolta.     

2016 elsõ 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nõhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet - hangsúlyozta Cseresnyés Péter.     

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerûen ellenõrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az elsõ negyedév a tapasztalatszerzés idõszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következõ lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson - gondolkodni.     

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszûnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.     

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetõség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresõk jövedelmét is megemelni.     

Arra, hogy mibõl telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nõtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre.

MTI - Kanizsa