A szakképzõ intézmények április 7-én véglegesítik az ideiglenes felvételi rangsort, az általános felvételi eljárás április 26-án a jelentkezõk értesítésével zárul - jelentette be sajtótájékoztatón Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnõttképzésért felelõs helyettes államtitkára.

Ismertette: a szakképzésekre február 15-én zárul a felvételi jelentkezés, a szóbeli meghallgatások február 20-tól március 9-ig tartanak, a beiratkozások június 22-24. között lesznek. Hozzátette, hogy jelenleg a tájékoztatási idõszak zajlik, a diákokat és a szülõket az általános iskolák tájékoztatják és segítik az adminisztratív teendõkben.     

A helyettes államtitkár közölte: az ország 44 szakképzési centrumában 370 iskola kínál képzéseket, szakgimnáziumok esetében 39 féle ágazat, szakközépiskolákban 76 féle szakképesítés, szakiskolákban pedig 40 féle szakképzés közül lehet választani. A képzések népszerûségi listáját korábban a vendéglátás és a gépészet, tavaly viszont már az informatika és a közgazdaságtan vezette, de egyre többen választják az egészségügyi pályát is. A szakmák közül különösen azok népszerûek, amelyek megszerzéséhez ösztöndíjat lehet kapni - mondta.     

Hangsúlyozta, hogy a szakképzések tartalma jelentõsen átalakult, az intézmények korszerû tudást - például vállalkozói ismereteket - közvetítenek, így a szakképzettség  biztos megélhetést jelent a végzettek számára.     

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár kijelentette: a kormány erõsíteni kívánja a nyelvoktatást a középfokú oktatásban is - elsõsorban a 11-12. évfolyamon -, ezért az NGM programot szervez a nyelvi órák számának emelésére és az Emberi Erõforrások Minisztériumával együtt a tanárok módszertani fejlesztésén is dolgoznak. Új alapokra került a diplomamentõ program is, amely az eddiginél több jelentkezõ számára lesz elérhetõ és akár egyéni fejlesztést is támogathat - tette hozzá.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára felidézte: a szakképzésrõl szóló törvény 2011-es elfogadásával a rendszer jelentõsen átalakult, 2013-tól megújult a szakmunkásképzés, tavaly pedig a szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák - korábban szakmunkásképzõk - szakközépiskolákká alakultak. A változások eredményeképp mindenki elõtt megnyílt a felsõoktatás, ezzel megszûnt a szakképzés zsákutcajellege - fogalmazott.     

Hozzátette: az ingyenes, nappali tagozatos szakképzés korhatára 21-rõl 25 évre emelkedett, ingyenessé vált a második szakképesítés megszerzése is, továbbá a hiányszakmák népszerûsítése érdekében 12-rõl 20-ra nõtt az ösztöndíjjal támogatott képzések száma. Az államtitkár jelentõs eredménynek nevezte a duális képzési rendszer bevezetését, amelyben a várakozások szerint a tanulók számottevõ része vehet részt, így a képzés során a munkaerõpiac elvárásainak megfelelõ, korszerû ismereteket szerezhetnek.

MTI - Kanizsa