Két kérdésben is felszólalt az Európai Bizottság konferenciáján Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, Nagykanizsa országgyûlési képviselõje. A politikus a magyar álláspontot képviselve például arról is beszélt: a Bizottság az „egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvét” nem veszi komolyan, azt csak szelektíven alkalmazná – fõként a közép- és kelet európai vállalkozások kárára.

Magas szintû konferenciát szervezett Brüsszelben az Európai Bizottság, amellyel lezárta a szociális jogok európai pillérérõltavaly márciusában indított nyilvános konzultációt, és összegezte annak eredményeit. A mintegy 600 fõs rendezvényen az Európai Bizottság 8 biztosa, a fõbb európai szociális partnerek, több mint 20 tagállami miniszter és államtitkár, továbbá a kormányzati, szakmai, tudományos élet, valamint a civil társadalom képviselõi vettek részt.

Az eseményen részt vett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is. Utóbbinak megválasztását követõ elsõ nyilvános szereplése volt a konferencián való részvétel, ezzel is hangsúlyozva a téma fontosságát. A magyar delegációt Cseresnyés Péter és Czibere Károly államtitkár vezette, akik két-két workshopban ismertették a magyar álláspontot.

Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és foglalkoztatásért felelõs államtitkár egyik hozzászólásában leszögezte, Magyarország egyetért a szociális pillér által elérni kívánt céllal, fenntartásai vannak ugyanakkor a Bizottság által javasolt eszközöket illetõen.

- Magyarország nem ért egyet a „felfelé konvergálás” elméletével, miszerint a minden tagállamra érvényes szociális sztenderdek felemelik a gazdaságilag kevésbé prosperáló tagállamokat – hangsúlyozta a politikus. - A magyar álláspont szerint erre sokkal alkalmasabb eszköz volna az esélyegyenlõség növelése, valamint a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása és az, hogy az Unió jogalkotása tiszteletben tartsa az alapszerzõdéseket, s ne avatkozzon bele az ott rögzített tagállami hatáskörökbe.

Cseresnyés Péter szóvá tette azt is, hogy az úgynevezett kiküldetési irányelv módosítása kapcsán 11 tagállam nemzeti parlamentje tiltakozott a hatáskörébe történõ beavatkozás miatt, s ezzel megindította a sárga lapos eljárást, de ezen nemzeti parlamentek által képviselt több mint 100 millió uniós polgár és egyben munkavállaló részére a Bizottság rendkívül szerencsétlen, nem kívánatos üzenetet küldött azzal, hogy érdemi megfontolás nélkül figyelmen kívül hagyta a jelzést.

- A Bizottság nagyon szelektíven alkalmazná az egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvét – fogalmazta meg a magyar kritikát Cseresnyés Péter. - Például a tõkeerõs nyugat-európai vállalkozások számára nem írja elõ, hogy a keleti tagállamokban is – ugyanazért a munkáért – ugyanazt a bért fizessék munkavállalóiknak, amit a nyugat-európai tagállamokban fizetnek. Világos, hogy az „egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvét” a Bizottság nem veszi komolyan, azt csak szelektíven szeretné alkalmazni, a közép- és kelet európai tagállami vállalkozások versenyképességének mesterséges korlátozására használja fel.

Másik hozzászólásában az államtitkár arról is beszélt: a jólét növelése és a szegénységbõl való kiemelkedés elsõsorban a foglalkoztatás, az aktiválás és a tartós munkaerõ-piaci integráció révén lehetséges, s szintén fontos eszköz a munkaerõpiachoz igazodó képzettség megszerzése és a készségek elsajátítása.

- A 21. század gyors technológiai fejlõdése, a 4. ipari forradalom sosem látott mértékû változásokat hozott magával – folytatta Cseresnyés Péter. - A digitális forradalom, az automatizáció és robotizáció térnyerésének lehetünk tanúi napjainkban, amely jelentõs hatással lesz munkaerõ-piacainkra. Ennek az átalakulásnak azonban lesznek vesztesei, leginkább az a réteg, amely nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ilyenek az alacsonyan képzettek, akik gyakran nem rendelkeznek azon alapkészségekkel, amelyek kulcsfontosságúak lennének az új munkaerõ-piaci igényeknek megfelelõ készségek elsajátításához. Ezen kihívások kezeléséhez a munka, az oktatás és a képzés terültén érintett partner bevonására és átfogó párbeszédre van szükség.

Az EU jövõjérõl szóló fehér könyv részeként a Bizottság várhatóan idén márciusában jelenteti meg a szociális pillérre vonatkozó részletes javaslatát, talán már beépítve a magyar álláspontot, érveket is.

Péter Árpád

Cseresnyés Péter: A kihívások kezeléséhez párbeszédre van szükség (Fotó: Gergely Szilárd)