A gazdaság teljesítménye lehetõséget ad a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítására - mondta az emberi erõforrások minisztere a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) ülésén.

Balog Zoltán emlékeztetett: ilyen kezdeményezés már négy évvel ezelõtt is volt, de a feltételek most adottak a változtatásra.     

A miniszter elmondta: az idén tárgyalja majd az Országgyûlés azt az egyéni képviselõi kezdeményezést, amely szerint már ebben az évben (április 14-én) munkaszüneti nap lenne a nagypéntek.     

Ezt a javaslatot már tavaly benyújtották, Balog Zoltán mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is támogatta.     

A tárcavezetõ szerint az ország hagyományos keresztény kulturális jellegének helyreállításában is fontos szerepet játszhat a nagypéntek mint ünnepnap, amely Jézus Krisztus halálához kötõdik.     

Hangsúlyozta, hogy a családpolitika, a családok megerõsítése az egész kormány mûködésének fókuszában áll, ezt egyebek mellett olyan intézkedések bizonyítják mint a rezsicsökkentés, a családi otthonteremtési kedvezmény és a családok számára igénybe vehetõ adókedvezmények.     

Az NGTT hat - egyházi, gazdasági, munkavállalói, tudományt képviselõ, mûvészeti, civil - oldalból áll, amelyek közül egyedül a gazdasági oldal egyik szereplõje, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nem támogatta a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását.     

Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára közölte: a szervezet nem támogatja a javaslatot, mert az 20-25 milliárd forint kiesést jelent a gazdaságnak, és véleménye szerint a tervezet nincs kellõen elõkészítve.     

Az NGTT-ülés második felében Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért és képzésért felelõs államtitkára tartott egy összegzõ elõadást a szakképzés jelenlegi helyzetérõl és eddigi eredményeirõl. Az államtitkár egyebek mellett felidézte a szakképzési centrumok felállítását, a duális képzés bevezetését, valamint a szakgimnáziumi rendszer elindítását.

MTI - Kanizsa