Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a külügyminisztérium egykori hadifogoly osztályának dokumentumait a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), amely a Gulág Emlékbizottság támogatásával multimédiás online oktatóanyagot is készített a témában.    

 A mintegy 700 ezer oldalnyi iratanyag digitalizálása hatalmas lehetõség, hiszen bár sokan gondolhatják, hogy az 1945 utáni történelmünk már teljesen ismert, de ez nem így van - mondta el Mikó Zsuzsanna, az MNL fõigazgatója.

Hozzáfûzte: az MNL Oktatólapok internetes oldalán elérhetõ interaktív Gulág-alkalmazás mindenki számára közérthetõ formában ismerteti meg a korszak történelmét, a kutatási eredményeket és forrásokat.     

Az 1945 utáni idõszak egyik legtragikusabb eseménye, amikor a magyar kormány közremûködésével a szovjet megszálló csapatok magyar állampolgárokat hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe mindenféle ítélet nélkül - hangsúlyozta Mikó Zsuzsanna.     

A sajtótájékoztatón Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelõs helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a lágerekbe és málenkij robotra elhurcoltak története évtizedekig a 20. századi történelem elhallgatásra ítélt fejezete volt. Ma nemcsak a fiatalok, hanem a felnõttek nagy része sem tudja pontosan mi az a gulág, a hadifogság vagy a lágerélet. Az adatok gyûjtése és közreadása ezért a Gulág-emlékév egyik legfontosabb eredménye.     

"Az utolsó órában vagyunk, hiszen a mai is élõ túlélõk már mind 80 éven felüliek" - hangsúlyozta Kovács Emõke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetõje, aki szerint az emlékévben a közös társadalmi trauma feldolgozására számos interjú készült túlélõkkel, konferenciákat rendeztek, adatbázisok és feltáró munkák indultak el.     

A történész úgy vélte: a szakma bevonása mellett nagyon fontosak a civil pályázatok, a február 25-én záródó emlékévben számos magyarországi és határon túli magyar település kapott támogatást kordokumentumok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, emléktáblák állítására.     

Szabó Csaba, az MNL általános fõigazgató-helyettese kiemelte: a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztály irategyüttese 347 doboz terjedelmû, rendkívül rossz állapotban lévõ anyagot ölelt fel, amelyet most állományvédelmi szempontból kezeltek, rendeztek, település szerint kereshetõvé tettek és digitalizáltak.     

A dokumentumok fényében hihetetlen szervezettséggel mûködött az elhurcolás folyamata a Vörös Hadsereg részérõl, a front elvonulása után 2-3 nappal már megjelentek azok a speciális alakulatok, amelyek összefogdosták a katonákat és civileket - mutatott rá a szakember.     

A Magyarok a Gupvi- és gulág-táborokban címû interaktív, multimédiás és folyamatosan bõvülõ oktatóanyag az MNL korábbi két alkalmazásával (Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990 és Koncepciós perek Magyarországon 1945 után) együtt vált szabadon hozzáférhetõvé a levéltár Oktatólapok internetes oldalán. A közép- és felsõoktatásban is jól használható felületen több órányi hang- és videóanyag, mintegy 15 ezer oldal eredeti levéltári irat, számos fotó, tudományos értekezések és névlexikon böngészhetõ - mondta el Szabó Csaba.     

Kitért arra is: az összesen 37 millió forintos projekt részeként megújult az MNL 16 éves múltra visszatekintõ Archivnet címû  akadémiai besorolású, forrásközlõ tudományos online szaklapja is. A folyóirat 2017. évi elsõ Hadifogság, gulág, málenkij robot (1944-1956) címû tematikus számában hét tanulmány jelent meg. MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI - Kanizsa