Kilencszáznegyven évvel ezelõtt ült a magyar trónra I. László király, akinek idén az emlékét „üljük”, ha fogalmazhatok így. Õ avattatta szentté 1083-ban az államalapító Istvánt, õt magát pedig III. Béla, 1192 júniusában. Meg is érdemelte: erkölcsös volt, erényes, jó szívû, szigorú, de igazságos. Megszilárdította a magántulajdon védelmét és a magyar belpolitikát, míg nemcsak megvédte, de ki is terjesztette a Magyar Királyság határait. Az alábbiakban néhány emlékezõ gondolatot olvashatnak Szent Lászlóról, a lovagkirályról.

Meghódította a magyaroknak a Balkán horvátok lakta részét, végig az adriai tenger keleti partvidékét. A pápát támogatta a német-római császár ellenében.Elkergette a besenyõket és a kunokat, megálljt parancsolt a délrõl próbálkozó bizánciaknak. Kemény kézzel tett rendet a magyarok belviszályában. Õ volt az, aki a megszilárdította törvényeivel a magántulajdon védelmét: az õ idejében a tolvajt felakasztották tettenkapás esetén, ha egy liba értékénél többet lopott, de még az „egyszerû” tyúktolvajnak is kitolták a szemeit. Gyakori büntetés volt a magántulajdon védelmében a kéz- vagy orrlevágás, sõt, a nyelv kitépése is. Úgy emlegették a középkorban: õ volt a lovagkirály.

Úgy gondoltam megemlékezni róla, hogy Losontzi István „Hármas Kis – Tükör” címû kötetének lapjait hívom segítségül a visszatekintéshez. A könyv Pesten jelent meg, 1868-ban,Bucsánszky Alajos nyomtatásában és kiadásában. Úgy lesz teljes ez a régmúltba révedésem, ha elõször apjáról, I. Béláról, majd bátyjáról, I. Gézáról idézek pár mondatot, akik 3 – 3 évig ültek a magyar trónon, és utána veszem sorra, persze csak néhány mondatban, Szent László tetteit, aki 18 esztendõn keresztül volt a magyarok királya.

„I. Béla, András király testvéröcscse megkoronáztatott 1060-ban, ült a királyi székben 3 esztendeig.”

„Hogy a népet magához édesítse, az adót és vámokat megkevesbitette, bölcsen ítélvén, hogy nem szegény ott a király, a hol a lakosok vagyonosak. Rosz pénz helyébe jó értékü arany, ezüst pénzeket veretett, minden eladandó portékáknak rendes árt szabott és a gonosz uzsorásokat megzabolázta.”

„A szittya vallásért háborgó s buzgó parasztságot vitézei által szétverette és lecsendesitette.”

„Midõn Dömsöd nevühelységben Esztergom vármegyében országgyülést tartana, a ház reá szakadván, meghalt és a szegzárdi templomban, a hol apáturságot fundált, eltemettetett; két fiat hagyván maga után Geizát és Lászlót.”

„I. Geiza, I. Béla király öregebbik fija, uralkodni kezdett 1074-ben és uralkodott 3 esztendeig.”

„Hogy Henrik császárt meggátolhassa, ki nagy haddal kivánta Salamont az országba visszahelyeztetni, ujabban elõre mindent elpusztitott, mely miatt csakhamar a német táborban nagy éhség és dög támadott, és Henrik császár visszamenni kényszerittetett. Igy Geiza a királyságban megerõsödvén, a váczi templomot fundálta, meghalt 1077-ben, hagyván maga után Kálmán és Álmos fijait. Mihály görög császár koranát külde Geizának.”

„I. László, I. Béla fija, Geizának testvére, királylyá választatott 1077-ben és dicséretesen uralkodott 18 esztendeig.”

„Ez ellen Salamon a kunok és görög császár segitségével ujabban támadott, de László õtet két izben is megverte, s annyira vitte a dolgot, hogy Salamon az országból végbucsutvevén, a mint mondják, zarándok és remetévé lett, vagy a mi hitelesebb, a kunok társaságában a görögöket megtámadá és a harczban elesék 1087.”

„Zwonimir (Ilonának, sz. László király testvérhugának férje) horvát király halála után, kit alattvalói a horvátok meggyilkolták, Tót-Horvátországot (a Száva folyó mellett Zágráb, Sziszek, Varasd, Kõrös stb.) és Dalmátországot (Zádort, Spalatot, a tenger mellett stb.), mely tartományoknak lakosait, már 893. eszt. Árpád fõvezér a magyar nemzetnek hatalma alá hóditott, ismét visszafoglalta és mint Magyarországnak kiegészítõ részét ahhoz visszakapcsolta, Álmos herczegre bizván azoknak kormányzását.”

„Az országba beütött kunokat a Temes vizénél megverte, sokat elfogott, sokat levágott, úgy hogy csak egyet hagyna meg, a ki hirt mondana otthon a többieknek. A foglyoknak úgy ajánlott kegyelmet, ha keresztényekké lennének.”

„Ezen király I. István királyt Imre fijával együtt a római pápa által a szentek sorába számláltatta.”

„László király alatt hozott törvényekbõl három könyv maradott fen, melyek a magyar törvénykönyvbe (Corpus Juris Hungarici) vannak igtatva.”

„A királyi udvarban, a közéletben, tanácskozásokban, országgyülésen az uralkodó nyelv vagy kormányzási tiszti nyelv a magyar nyelv volt, csak az oklevelekben, privilegiumokban, törvényczikkelyekben használtatott a latin nyelv, mint a papok nyelve.” „Meghalt 1095-ben s a nagyváradi templomban eltemettetett, kinek halálát a magyarok egy esztendeig gyászolták, minden hegedüléseket, tánczvigalmakat megszüntetvén.”

Dr. Papp Attila