Január vége óta házi szárnyasokban nem mutatták ki a madárinfluenza fertõzést, ha ez így marad, március elején valamennyi védõ- és megfigyelési körzetet feloldhatnak - közölte Bognár Lajos egy szakmai konferencián, amirõl a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatta az MTI-t.

A Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs helyettes államtitkára, országos fõállatorvos elmondta: a madárinfluenza vírus H5N8-as törzsének a múlt év novemberi megjelenése óta Magyarországon hét megye összesen 231 gazdaságában mutatták ki a kórokozót. Ebbõl 192 helyszín nagy létszámú - több mint 500 szárnyast tartó - telep volt. A járvány miatt 3,2 millió baromfi leölését kellett elrendelni, ezek mintegy 80 százaléka víziszárnyas (kacsa és liba) volt.     

A NAK által a víziszárnyas-tenyésztõ tagjai számára rendezett fórumon Bognár Lajos arról is tájékoztatott, hogy Magyarországon az Európai Unióban (EU) egyedülálló módon 100 százalékban kártalanítják azokat az állattartókat, akiknek szárnyasait a járvány miatt el kellett pusztítani.     

Ez kiegészül a víziszárnyast tartók számára hamarosan elérhetõ, 1,5 milliárd forintos forrással, a kisösszegû - de minimis - jövedelempótló támogatással. Emellett folyamatos az egyeztetés az EU illetékes szerveivel arról, hogy milyen további támogatás nyújtható az állattartóknak és a feldolgozóknak a közvetett károk részbeni kompenzációjára. Errõl azonban a hosszas európai uniós döntéshozatali eljárás miatt csak hónapok múlva születhet döntés - tette hozzá az országos fõállatorvos.     

Bognár Lajos elmondta: a napokban megjelenik az az országos fõállatorvosi határozat, amely járvány esetén a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történõ fertõzõdésének kockázatát hivatott csökkenteni. A határozathoz a Baromfi Termék Tanács (BTT) mellett a NAK is megfogalmazta javaslatait, amelyeket az érintett tagok számára korábban rendezett fórumon elhangzott észrevételek alapján állított össze.     

Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke a közlemény szerint arról beszélt a fõrumon, hogy a madárinfluenza-járvány tapasztalataiból kiindulva az agrárkamara stratégiai partnerével, a BTT-vel közösen - részben sikeresen mûködõ külföldi példák alapján - egy új kárenyhítési rendszer létrehozására tesz javaslatot. Ez lehetne az elsõ eleme egy, az állattenyésztési ágazatokra hosszabb távon elképzelt, és a termékpálya szereplõinek - termelõk, feldolgozók - önkéntes részvételével és bizonyos mértékû állami hozzájárulással megvalósított rendszernek.

MTI - Kanizsa