Siveroin linguae Latinae, hisenim non intendit. Bocsánat, az elõzõ mondat latinul van, s ha minden igaz, azt jelenti: ha ismeri a latin nyelvet, ez az írás nem önnek szól. Viszont fordítóprogrammal írtam, és bármennyire is fejlettek ezek az online rendszerek, az újbóli magyarításnál már ez lett a jelentése: abban az esetben, a nyelv, ezeket nem szánják. Szóval, a dolog még nem tökéletes. Ezért se kutassuk a neten, hogy mit írt a doktor a papírra latinul. Inkább fogadjuk meg a gyógyhatású készítmények reklámjaiból ismerõs tanácsot: kérdezze kezelõorvosát...

A Kanizsa dr. Koncz Zsolt traumatológust kérdezte arról, miért maradt meg a latin mind a mai napig az orvoslásban, miután egy országos felmérésbõl kiderült: az emberek a zárójelentésük és a receptjük alapján sokszor azt se tudják, pontosan mi a bajuk, mit szednek és miért - s ez zavarja a többségüket.

- A traumatológus ugyan magyar szó, a latinból jön, de van egyértelmû köznyelvi kifejezés az ön szakterületére?

- Hogyne, baleseti sebész.

- Miért a latin lett az orvoslás hivatalos nyelve?

- Kezdetben a görög volt,aztán a rómaiak terjeszkedésével a latin lett a kontinensen a közvetítõ nyelv. A birodalom bukása után is megmaradt a latinnak ez a szerepe. A középkorban, az európai egyetemi oktatás kialakulásakor, latinul beszéltek a tudósok, a papok, a deákok és az arisztokraták is. Ez volt a kultúra és a tudományok egységes nyelve. Ma világnyelvnek mondanánk, ahogy például az angolt. Nagyon sokáig minden tudományt latinul tanítottak, így a tudományos fejlõdés nyelve is ez volt. A 19. századtól kezdtek anyanyelven beszélni a templomokban és az egyetemeken, viszont az orvosi területen a hagyomány, a tradíció miatt a latin maradt. Egyébként a magyar nyelv, de az angol is, fõleg az orvosi angol, elég sok latin eredetû kifejezést használ.

- Ma mit tanulnak az orvostanhallgatók latinul?

- Az anatómiát például, de nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is, tehát egy német vagy angol hallgató is így biflázza. Az viszont országonként változó, hogy ebbõl mennyit használ majd a betegek felé a kommunikációban. Példának okáért a német orvosok sokkal több anyanyelvi kifejezést alkalmaznak az orvosi nyelvben, de azért a német zárójelentésekben is lehet találkozni latinul írt diagnózisokkal.

- Nálunk miért maradt meg?

- Megmaradt... Ránk, orvosokra, jellemzõ a hagyományok tisztelete, talán ez lehet az egyik ok. De vannak gyakorlati elõnyei is.

- Például? Mondjuk, hogy az átlagbeteg nem érti?

- A latin nyelvû diagnózist a világon mindenütt megértik az adott terület orvosai. Tegyük fel, hogy egy Karosban pihenõ vendégnek elszakad a bokaszalagja, és én látom el itt Kanizsán, akkor a diagnózisát az otthoni orvosa pontosan érti majd a latin kifejezésekbõl. De fordítva is ez a helyzet.

- Mi van a magyar betegekkel? Õk is szeretnék tudni, hogy mi szerepel a diagnózisban.

- A zárójelentést magyarul írom, a diagnózist latinul, viszont elmondom magyarul. Ha megkérdeznek, akkor szívesen elmondom még egyszer. De csak a diagnózis latin, a javasolt kezelés, a gyógymód magyarul szerepel a papírokon.

- Kötelezõ a latin?

- Nem kötelezõ, és a magyar sem tilos. A számítógépes rendszer például vegyes, használ magyar kifejezéseket is. Ez a rendszer az egész világon egységes WHO-kódokat alkalmaz, ezek jelentését pedig lehet ellenõrizni, ha nem volt teljesen egyértelmû, amit az orvos mondott. Ezek a kódok a zárójelentésben is szerepelnek, és akár a világhálón is megtalálhatóak. De az internetes ellenõrzés csak a diagnózis jelentésére vonatkozzon.

- Miért?

- Mert ugyan a kezelésekre is lehet találni pontos és helytálló tartalmakat, de sok tévedés, valótlanság, tudományosan nem bizonyított gyógymód is van a neten. Laikusként pedig nehéz eldönteni, melyik a helyes.

- Gyakran kell segítenie a rokonoknak, ismerõsöknek a diagnózist magyarra fordítani?

- Feleségemnek és anyukámnak is segítettem már. Egyébként minden orvos minden kifejezést nem is ismerhet, hiszen például a különbözõ területeken eltérõ rövidítések, mozaikszavak vannak.

- Akkor mi lenne a megoldás?

- Célszerû kérdezni, az orvos pedig válaszol - magyarul.

Ladola József

------

A magyarok csaknem felének nehézséget okoz az orvosi információk értelmezése, megszerzése, megértése és alkalmazása. A lakosság ötöde a legsérülékenyebb, közülük 80 százalék nem tudja, hol tudhatna meg többet az egészségével kapcsolatban, és 90 százalékuk nem érti a megszerzett információkat – ez derült ki egy tavalyi felmérésbõl, amelyet a Szinapszis Piackutató kft. végzett, és nemrégiben az origo.hu ismertetett.

Dr. Koncz Zsolt: Nem kötelezõ a latin, és a magyar sem tilos… (Fotó: Gergely Szilárd)