November 3-án a Vasember-ház díszteremében került megrendezésre a Nagykanizsai Regionális Fejlesztési Konferencia. A rendezvény célja a térségi fejlesztési lehetõségek feltérképezése, a közös cselekvési szándék keresése volt.

A meghívottak közt térségi polgármesterek, önkormányzati képviselõk, fejlesztõ szakemberek és Horváth Jácint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetõje volt.
A házigazda Nagykanizsai Civil Kerekasztal nevében Budavölgyi Kálmán köszöntötte a megjelenteket, majd Vass István a civil szervezet urbanisztikai munkacsoportjának vezetõje tartott egy elõadást „A térségi fejlesztés alternatívái” címmel. Ezt követõen egy moderált kerekasztal beszélgetéssel folytatódott a rendezvény a fejlesztés útjairól, - az együttmûködési és a forráslehetõségekrõl.

- Vass István elõadásában kifejtette, hogy a lokális fejlesztéseknek igazodniuk kell a térségi elképzelésekhez, lehetõségekhez. Nem duplikálni kell a projekteket, hanem egy egységes egészet kell képezni belõlük, ami megfelel az igényeknek és elvárásoknak. A térség kitörési pontjaiként a turisztikát, az oktatást, a logisztikát és a szolgáltatások fejlesztését emelte ki.
Fontosnak vélte, hogy a nagyberuházásokról, stratégiai fejlesztésekrõl szóló döntésekben jelenjen meg az adott terület szakcsoportjainak véleményalkotása.

- A hozzászólások sorát Bobek József Sávoly polgármestere kezdte. Bemutatta a Moto GP projektet és hozzá kapcsolódó fejlesztési terveket. Több ponton lát lehetõséget a térségi együttmûködésre, viszont nehezményezte, hogy a Zala Volán megszüntette járatát Sávolyra. A pálya évi 180 napon keresztül nyújt programokat, amihez szervesen integrálódhatnak a kiegészítõ zalai kulturális és gasztronómiai rendezvények.

- Horváth Ferenc a Kerekasztal elnökségi tagja felvetette, hogy a Nagykanizsai repülõtér tulajdonviszonyának rendezésével és fejlesztésével városunk javíthatna a kiemelt térségi programokhoz való kapcsolódáson, mivel kiváló alternatívát nyújt a repülõgéppel érkezõknek a füves leszállópálya.

- Horváth Jácint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetõje kifejlette, hogy a régió éves fejlesztési alapja, (ami kevesebb, mint Nagykanizsa városának költségvetése) nem fedi le teljes mértékben az igényeket. A projekteket hosszú tervezési, egyeztetési folyamat elõzi meg, ami alkalmanként eléri a 2-5 évet.

- Marton István városunk polgármestere tájékoztatást adott Nagykanizsa fejlesztési terveirõl, valamint kitért a GE létszámleépítésével kapcsolatosan kialakult helyzetre.

- Lengyák István a Kerekasztal kulturális munkacsoport vezetõje, egyben a Közmûvelõdési Tanács elnöke taglalta a kapcsolódási pontokat a térségi kiemelt nemzetközi és országos nagyrendezvények és Nagykanizsa közmûvelõdési, kulturális intézményei, valamint a Közmûvelõdési Tanács között. Nevesítette a jelen gazdasági körülmények között azokat a reális lehetõségeket, amikkel kapcsolódhatunk a térségi kulturális rendezvények sorába.

- Halmi Béla Letenye polgármestere a fejlesztési tervek végrehajtásánál nehezítõ körülményként említette azt, hogy kistérségi polgármesterek közül többen nem látják át az összefogás szükségszerûségét, nem tudnak azonosulni a területfejlesztés szlogenjével „gondolkodj lokálisan, cselekedj globálisan”. Jó példaként említette a csörnyeföldi hamvasztót, amit külföldi tõke bevonásával jött létre.

- Czinki László kert és tájépítõ mérnök kiváló kezdeményezésnek minõsítette a rendezvényt, méltatta az elõadót Vass Istvánt, de nem látja tisztán a jövõt a konferencia végén sem. Nem tud megnyugtató választ adni magának, arról, hogy hogyan tovább. Több olyan az állam által finanszírozott irányító szervezet is van, aminek kötelezõ lenne menedzselni a fejlesztések koordinálását, de ezek a szervezetek elbeszélnek egymás mellett, így nincsenek összhangban a tervek, sem a források, sem a forráselosztás. A civil szervezetek azért ilyen erõsek, mert nagy helyet hagy számukra a hatalom, mivel nem tud eleget tenni teljes mértékben kötelezettségének.

A konferencia végén megfogalmazódott az igény, hogy a térségi civil és vállalkozói szakemberekbõl létre kell hozni azt a szakértõ csoportot, amely segíteni tudja a fejlesztéseket. A rendezvény folytatásaként pont e két csoport találkozóját tervezi a Nagykanizsai Civil Kerekasztal, amikor is a vállalkozói és a civil szektor kapcsolatát taglalják majd a közeljövõben.