77 évvel ezelõtt, a második bécsi döntés értelmében újra Magyarország része lett Székelyföld és Észak-Erdély.

Ennek történelmi hátterérõl és napjaink székelyföldi autonómiatörekvéseirõl tartott elõadást Raffay Ernõ Keszthelyen. A történész szerint rendkívül fontos ismerni a magyar történelem valós eseményeit.

1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély és Székelyföld egy része újra Magyarország fennhatósága alá került. Ezzel a trianoni békeszerzõdés után elcsatolt területbõl 43.104 négyzetkilométer újra hazánk része lett. A döntést a Harmadik Birodalom és Olaszország hozta meg, ugyanis addigra jelentõsen kiélezõdött a helyzet Magyarország és Románia között. Mint arra Raffay Ernõ rámutatott „1940 tavaszán és nyarán kialakul az a nemzetközi helyzet, amelynek során jórészt szovjet, és kisebb részt – mert Hitler nem nagyon szerette a magyar-román határmódosítást, a román olaj kellett neki, és bonyodalmat látott benne – az oroszok, Molotov, Sztálin és a többiek mellettünk álltak. Végül is 1940 augusztus 30-án visszatért Székelyföld, és a hozzá vezetõ észak-erdélyi folyosó.”

A történész úgy véli, ma nem csak azért fontos a második bécsi döntésrõl beszélni, hogy a hallgatóság megismerje a valós történelmi eseményeket. Azért is jelentõs ma ez a téma, mert Raffay Ernõ szerint a román bel- és külpolitika ellehetetleníti az évek óta zajló székelyföldi autonómiatörekvéseket. A történész azt mondta, a székely autonómia Románián belül nem tud megvalósulni. A megoldást egy újabb területi revízióban látja. „Most Romániában óriási amerikai rakétacsapatok, páncélos erõk, Abrams A1, M1 tankok, satöbbik vannak. Hogyha egy Putyin-Trump megállapodás történik ennek a kivonásáról, akkor – írja az Adevarul címû, bukaresti, nagy példányszámú napilap – akkor Románia nagyon komoly biztonsági válsághelyzetbe kerülhet. Innentõl kezdve a magyar kormányra tartozik a dolog, tárgyalni a románokkal” - fogalmazott.

Raffay Ernõ hangsúlyozta, az autonómiatörekvések kapcsán nemcsak Székelyföldrõl kellene beszélni, hanem Erdély egészérõl, hiszen számos olyan település van például a Mezõségben, ahol, ha ugyan kevesen is, de élnek még magyar ajkú emberek. A Balaton Színház Simándy termében nagyon sokan, idõsek és fiatalok egyaránt érdeklõdéssel hallgatták a budapesti történész elõadását.

Kanizsa TV - Kanizsa