A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak, és mert az élelmiszerek egy része a szemétbe kerül - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal több élelmiszert fogyasztanak az emberek, miközben a megvásárolt élelmiszerek majdnem kilenc százalékát hagyják megromlani, vagy kidobják - derítette ki az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és -fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerûsítsék a károkat.     

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték.     

A világon elõállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek elõállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehetõ állati termék, köztük hús, tej és tojás elõállítására - állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban.     

Csupán a rendszer ezen stádiuma a betakarított terményveszteség mintegy 40 százalékát jelenti - írták a kutatók, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a növekvõ kereslet az egyes élelmiszerekre, különösen a hús- és tejtermékekre csökkenti az élelmezési rendszer hatékonyságát, és megnehezíti a világ növekvõ népességének fenntartható élelmezését.     

Ezen kereslet kielégítése környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.     

A szakemberek szerint a folyamat megfordítható lenne, ha az emberek kevesebb állati terméket ennének, csökkentenék az élelmiszerhulladékot és nem fogyasztanának többet táplálkozási szükségleteiknél.     

 Az élelmezési biztonságot erõsítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése. Eddig nem tudtuk, miként hat a rendszerre a túlfogyasztás, amely nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros - idézte Peter Alexandert, az Edinburghi Egyetem kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztõ hírportál.

MTI - Kanizsa