Egy év alatt 4,2 százalékkal csökkentek a lakosság banki kiadásai, fõként azért, mert a hozamcsökkenés jóvoltából a lakáshitelek havi törlesztõrészletei elmaradtak a 2016 elsõ negyedéviektõl - derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb felmérésébõl.

A szakportál Lakossági Banki Kiadási Mutatója szerint (LBKM) míg 2016 elsõ negyedévében a felnõtt lakosság átlagosan 12 195 forintot fizetett ki havi szinten, addig 2017 elsõ negyedévében már csak 11 684 forintot.     

A legnagyobb kiadási tétel a hitelekhez köthetõ, a 11 684 forint 91,1 százalékát adja. Az élen a lakáshitelek találhatók, melyek az összes átlagos kiadás 48 százalékáért felelõsek. E kiadások éves alapon 3,4 százalékos csökkenésében szerepet játszott, hogy egy év alatt a lakáshitelek kamatbázisát jelentõ BUBOR (budapesti bankközi forint hitelkamatláb) 1,35 százalékról 0,35 százalékra esett, ami a hitelek törlesztõrészletének visszaesését hozta.     

A kiadások között a második legnagyobb tételt a bankszámla fenntartása jelenti, 7,5 százalékos részesedéssel. A megtakarítási termékek közül pedig a lakástakarék emelkedik ki, amelyet sokan választottak lakáscéljuk elérésére az utóbbi években a nulla közeli betéti kamatok helyett.     

A szakportál megjegyezte: egyénfüggõ, hogy pontosan mekkora havi kiadást jelentenek a banki termékek, értelemszerûen minél több terméket használ egy ügyfél, és minél magasabb hitelt vesz fel, annál nagyobb havi kiadással szembesül. Mindazonáltal a teljes költségeket tekintve kedvezõ, hogy jelenleg egy közel 8 millió forintos hitel például már 60 ezer forintos részlet mellett felvehetõ, miközben néhány éve még 100 ezer forint felett kellett volna fizetni. A szakportál szerint a bankszámlaköltségek átlagosan bõ 8 százalékkal estek vissza, ami bizonyíték arra, hogy érdemes nyitott szemmel járni, és összehasonlítani az ajánlatokat.     

A Bankmonitor.hu saját banki termékadatbázisán alapuló indexének elsõdleges célja, hogy a lakosság bankok felé fizetett kiadásairól adjon objektív képet: a mutató számszerûsíti a kamatokat, költségeket, és a hitelek tõketartozásának visszafizetését is. A mutató abszolút értékét és változását elsõdlegesen a piaci kamatszint, az egyes banki termékekhez kapcsolódó átlagos szerzõdésméret, igénybevétel (penetráció), a bankok kamat és költségoldali árazása és az egyes bankok piaci súlyának módosulása együttesen határozzák meg.

MTI - Kanizsa