Évtizedek óta folyik az elmélkedés, nyelvészek, kutatók, magánemberek próbáltak már utánajárni, vajon hogyan kell helyesen leírni a 16. századi várkapitány nevét. A Kanizsa Száraz Csillának, a Thúry György Múzeum igazgatójának segítségét kérte.

- Mindenki szeretné helyesen írni, ezért többekben felmerült már, hogy th-val, i-vel, vagy y-nal, rövid, vagy hosszú ú-val írjuk-e a törökverõ nevét – kezdte a szakember. - A Thúry György Múzeum 1949-ben kiadott elsõ hivatalos mûködési engedélyében Thúryként szerepel, ez persze egyáltalán nem mérvadó.

1966-ban dr. Huszár Pál várpalotai kutató küldött egy nyelvészeti tanulmányt a kanizsai intézménynek, amelyben a 16. századtól kezdve vizsgálta a várpalotai és a kanizsai várkapitány nevének írását. Õ arra jutott, hogy mintegy 400 évvel ezelõtt - amikor a várvédõ élt és végrehajtotta hõstetteit - még nem volt fontos a helyesírás, és nagy valószínûséggel nevét Turiként írták, idézte fel Száraz Csilla.

A 19. században jött divatba, hogy a nemesi nevekre odakerült elõször a th, majd pedig az y, amely önmagában rangot, elõkelõséget, történelmi távon pedig országra szóló szerepet jelentett.

- A név helyesírására tekintélyelvi, valamint tudományos szempontból helytálló dokumentum nem található, így a magyar helyesírás szabályaiból kiindulva a várpalotai kutató a Thury név használatát javasolta. Bár a különbözõ történelmi és szépirodalmi mûvekben, az õ nevét felvett nagykanizsai intézményekben is eltérõ írásmóddal szerepel a kapitány neve, mégis egy a lényeg, mégpedig az, amit dr. Huszár Pál tanulmányában is kifejtett: „a végvári kapitány nevének írása semmit nem változtat a név hajdani tulajdonosának történelmi értékén”.

Vuk Anita, Péter Árpád

Száraz Csilla néhány forrással. „A végvári kapitány nevének írása semmit nem változtat a név hajdani tulajdonosának történelmi értékén” (Fotó: Gergely Szilárd)

Ki hogy írja?

Nagykanizsán a múzeum, a szakképzõ iskola és a vitézlõ oskola is a Thúry írásmódot használja, Várpalotán az egykori várban létrehozott múzeum Thuryként jelöli magát, s a város a tavalyra meghirdetett programsorozatnak is a Thury György Emlékév nevet adta, viszont a Veszprém megyei város egyik iskoláját Turi György Gimnázium és Alapfokú Mûvészeti Iskolának hívják. Gelsén, Tatán és Zircen is találtunk Thury György utcát, Kanizsán pedig Thúry György utcát.

 A „magyar Cid”

1571. április 2-án halt hõsi halált a "magyar Cid", a "Dunántúl oroszlánja", a nevezetes bajvívó és törökverõ bajnok, Thúry György - egykori palotai, majd kanizsai kapitány. A XVI. századi végvári harcok egyik legjelesebb hõse, Thúry György (született 1519 körül) a török ellenes küzdelmek számtalan harcában részt vett, s noha vitézi életében a hadi szerencse is mellé pártolt - úgy csapatos, mint egyéni küzdelmekben, oly annyira, hogy török ellenfelei legyõzhetetlen bajnoknak tartották - ím az õ órája is betelt: 1571. április 2-án a Somogy és Zala vármegyék határvidékén portyázó törökök lesre csalták. A levágott fejét, úgy tudni, hogy a szultánhoz küldték, megcsonkított holttestét – neveltje, a szigetvári hõs fia - gróf Zrínyi György, aki csapatával megsegítésére sietett, találta meg és Kanizsán tisztességgel eltemettette. (Forrás: mohacsi-csata.hu)