A meghívóban szereplõ négy napirend mellé egy ötödiket is felvett a tárgyalások sorába a soron kívüli közgyûlés, mégpedig a városközpont rehabilitáció által érintett állami utak tulajdonviszonyának rendezéséhez kapcsolódó bérleti szerzõdés jóváhagyásáról szóló elõterjesztést.

Minderre azonban 40 perc múlva került sor. Balogh László, az OKISB elnöke jogszerûségi felvetéssel élt, mivel nem volt elõterjesztés, és nem történt semmi változás a korábbi közgyûlésen elõterjesztettekhez képest. Félve attól, hogy nem lesz eredményes a munka, mivel kevesen voltak, megkérdezte a polgármestert, hogy rendjén van-e így.

Marton István válaszában kiemelte: – Aki elolvasta az SZMSZ-t, pontosan tudja, hogy egy közgyûlési döntéssel szemben 3 napon belül élhet a vétójogával, ha akar. Attól kezdve kimondja a szabályzat, hogy 15 napon belül közgyûlés elé kell hozni. Ezek között van olyan téma, ami azért nem ment át, mert viszonylag kevesen tartózkodtak a teremben.
Dr. Tuboly Marianna jegyzõ – Balogh Lászlónak is válaszolva –, az SZMSZ-t idézte, mely szerint a szabályzat elõírja, hogy mind a soron kívüli és soros üléseknél, Nagykanizsa SZMSZ-e csak írásos elõterjesztést ismer. Jelen esetben pedig nem készült a meghívóban megjelölt négy napirendre írásos elõterjesztés.
Röst János képviselõ arra kérte a polgármestert, ne használja a vétó szót, ilyen fogalom nem szerepel sem az SZMSZ-ben sem a törvényben. Arra van lehetõsége, hogy a közgyûlési döntést felfüggessze. Azután gyakorlatilag a testületen múlik, hogy akar-e rajta változtatni vagy nem.
Marton István megjegyezte Röst Jánosnak, hogy rosszul tudja, és alaposan olvassa el az SZMSZ-t. Újra kell tárgyalni a napirendeket, és ha nincs újból igenlõ döntés, akkor az azt jelenti, hogy nincs döntés.
Dr. Tuboly Marianna jegyzõ hozzászólásában elmondta, ezen a jogvitán már rég túl kellett volna tenni magukat. Vele együtt több jogász egybehangzó véleménye az, hogy a polgármesternek nincs vétójoga. Ahhoz van joga, amit az önkormányzati döntés és az SZMSZ is megfogalmaz, hogy a döntés ismételt tárgyalását kérje. A döntés megszületett, étvényben van, éppen ezért szükség lett volna egy olyan tartalmú elõterjesztésre, amely a döntés hatályon kívül helyezésére irányul, és egy új javaslattal áll elõ. Ez az elõterjesztés hiányzik.

Az SZMSZ-t így is, úgy is értelmezve, végül konszenzus született a városatyák között, hiszen ahogyan dr. Kolonics Bálint, az ÜJKB elnöke fogalmazott, azért jöttek el, mert tárgyalni akarják a napirendeket.
A munkát a városközpont rehabilitáció által érintett állami utak – Fõ út, Eötvös tér, Huszti tér, Petõfi utca – tulajdonviszonyainak rendezéséhez kapcsolódó bérleti szerzõdés megvitatásával folytatták. Többen hiányolták a határozati javaslatban megjelölt ingatlanok megnevesítését és a hozzá tartozó térképet. Mivel Tárnok Ferenc, a Városfejlesztési Osztály vezetõje felhívta arra a figyelmet, hogy a témáról korábban már döntött egyszer a testület, végül 18 igennel úgy szavaztak, menjen a maga útján a szerzõdés.
A Kanizsa Vízilabda SE a 2009/2010-es versenykiírás õszi fordulóinak zavartalan finanszírozása érdekében 2 millió forint póttámogatást kért a várostól. A szavazáson egymillió forintos támogatás ment át.
A Kanizsa és Környéke Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület kérelmét megszavazták, az egyesület használhatja a Király út 47. szám alatti 83 négyzetméter alapterületû pincehelyiséget. A civil szervezet vállalja a pince saját erõbõl történõ felújítását, és csekély összegû bérleti díjat is fizet. Dr. Károlyi Attila képviselõ hiányolta az elõterjesztésbõl az alapszabályt, Papp Ferenc pedig azt vállalta, hogy az OKISB-vel együtt figyelemmel kísérik az egyesület munkáját.
A Nagykanizsa-Bagola Városszépítõ Egyesület támogatására 15 százalékkal kevesebbet, 6 millió forintot szavazott meg a közgyûlés. Az önkormányzat a Bagolai Városszépítõ Egyesülettel 2000. május 10-én kötött, 20 évre szóló keret-megállapodás alapján 2007. július 9-én három évre szóló támogatási szerzõdést kötött. A költségvetési rendeletben erre a célra 2009-ben 7.100.000 forintot terveztek.
Dr. Károlyi Attila képviselõ megjegyezte, bögyében van az egész szerzõdés, és kellõ önmérsékletet kért az egyesület elnökén keresztül a bagolaiaktól is. Nem folyik a bõségszaruból a pénz – hangsúlyozta, s ha rajta múlna, biztosan megtagadná a szerzõdés teljesítését, de végül kérte a társait, hogy támogassák.
A 2010. évi ellenõrzési terv megállapítására elõterjesztett javaslat Marton István polgármester módosító javaslatával – hat igen, hét nem, öt tartózkodással – nem ment át a szavazáson.
Dr. Tuboly Marianna jegyzõnõ hozzászólásában kiemelte, a belsõ ellenõrök szakmai függetlensége felelõsséget is jelent. Felelõsséget annyiban, hogy felmérik az önkormányzat kockázati tényezõjét, hiszen több milliárdos vagyonnal gazdálkodik. Ezt a belsõ ellenõröknek át kell tekinteni. Két emberrel akarja elvégeztetni azt a feladatot a polgármester, ami három emberre lett tervezve. Kérte a közgyûlést, szíveskedjen átdolgozni az ellenõrzési tervet, hogy két fõ kapacitásra szóljon, ami ugyanakkor azt jelenti, hogy a közgyûlés nem tartja szükségesnek az ellenõrzések tartalmát.
Röst János arra kérte a képviselõket, kapcsolják vissza a gépüket, a polgármester úr módosítását le lehet szavazni, nem kell azzal demonstrálni, hogy kikapcsolják.
Artner Lászlóné belsõ ellenõrzési vezetõ egy kormányrendeletet idézve elmondta, hogy a belsõ ellenõrzést kockázatelemzés alapján kell elvégezni. A polgármester úr által vázolt célellenõrzés nem megoldás, a törvény nem engedi, hogy célellenõrzéseket végezzenek. Terv szerint kell dolgozniuk, mert ha célellenõrzést kellene végezniük, akkor megtehetnék, ha valaki nem szimpatikus, évente elmennének hozzá öt-hat alkalommal is, a többi intézmény meg kimaradna. Kockázatelemzés alapján kell a létszámot megállapítani, és egy ekkora intézményhálózatra még a három ember is kevés, négy fõ is tudna dolgozni ahhoz, hogy mindent alaposan meg lehessen nézni. A válaszában Marton István megerõsítette a korábbi véleményét, mely szerint a célellelenõrzéseknek van foganatja.
B.E.