Szerdán kezdõdik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt elsõ napján, hamvazószerdán Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, a fõegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

Hamvazószerdán és a rákövetkezõ vasárnapon a katolikus hívek homlokát az elõzõ év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" vagy: "Tartsatok bûnbánatot és higgyetek az evangéliumban!" - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.     

Ferenc pápa nagyböjti üzenetében azt írja: "a nagyböjt egy új kezdet, olyan út, amely elvezet a biztos célhoz, a feltámadáshoz, húsvéthoz, amikor Krisztus gyõz a halál felett.     

"A nagyböjt kedvezõ idõszak arra, hogy intenzívebbé tegyük lelki életünket azon eszközök segítségével, amelyeket az egyház felkínál számunkra: a böjttel, az imádsággal és az alamizsnaadás révén" - idézték a közleményben Ferenc pápa üzenetét.     

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elõ: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idõsebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyõzõdés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívõ embert "lelkileg egyesülni" az "igazi áldozattal, Jézus Krisztussal" - írták.     

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bûnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bûnbánat jeleként marad el nagyböjtben a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejezõdése. A templomot ebben az idõszakban nem díszíti virág. Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötõdõ szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezetõ úton.     

A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bûnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és az érte való áldozatvállalását. A húsvétra való készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

MTI - Kanizsa