A nagyböjt nem pusztán önsanyargatás és önmarcangolás, hanem az értékesebb élet keresésének idõszaka - monda Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában szerdán.

Erdõ Péter kiemelte: a húsvéti felkészülés egyszerre a lemondás és a segítõ szeretet cselekedeteinek ideje.     

Az Istennel való találkozás különös fénybe helyezi az embert, az erre készüléshez pedig hozzátartozik a megtisztulás, a bûnbánat. De ilyenkor "elsõsorban arról kell lemondanunk, hogy öntudatlanul sodródjunk az életben. Tudatosan, megfontoltan kell élnünk, ez pedig jelentheti azt is, hogy elhagyjuk rossz szokásainkat, és azt is, hogy segítünk másoknak" - mondta.     

A kényelemrõl kell lemondania az embernek, ami megakadályozza abban, hogy kilépjen önmagából, és odaforduljon a másik emberhez.     

A bíboros kitért arra: a keresztények már a 6. századtól szerdán kezdik el a nagyböjtöt. Ez volt az az idõszak, amikor a nyilvános vezeklõk megkezdték bûnbánatukat, és a bûnbánat jeléül hamut szórtak a fejükre. Késõbb, amikor megszûnt a nyilvános vezeklés, minden hívõt megjelöltek hamuval, és ekkor kapcsolódott hozzá a felhívás, amit a pap mond: "Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!", vagy "Térjetek meg, és higgyetek az evangélium jó hírében!".

MTI - Kanizsa