A kiskanizsai Szokol Boldizsárné azt vallja magáról, hogy nem szeret sütni, pedig ismerõsei éppen ellenkezõ véleménnyel vannak róla. Mindhárom unokája „tésztás”, ezért gyakran elõfordul, hogy nem csak egyféle süteményt süt. Kilenc liter húsos káposztát fõzött elõzõ este is, így nem kellett azon gondolkodnia egyik családnak sem, hogy mit fõzzenek vacsorára.

Kukoricaprósza-nézõbe mentünk, de éppen kísérletezés közben találtuk Marikát. Legalább négy tepsi ropogós, leveles sajtos pogácsa illatozott a konyhaasztalon. Arra volt kíváncsi, ha lefagyasztja a tésztáját, milyen íze lesz sütés után. Így a váratlan vendég érkezése nem éri váratlanul a háziasszonyt, csak meg kell sütni. Hájas tésztát már készített hasonló módon, azzal nem volt semmi gond.

A sajtos pogácsa hozzávalói: 1 kg liszt, fél kg ráma margarin, 4 tojás sárgája, 1 élesztõ, kevés tej az élesztõ felfuttatásához, és annyi tejföl, amennyit felvesz a liszt. Összegyúrás után egy órát kelesztjük, majd félóránként háromszor kisodorjuk, és összehajtogatjuk. Végül újnyi vastagra kisodorjuk, pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, felvert tojással lekenjük, és megszórjuk reszelt sajttal, majd 200 fokon sütjük.

Amikor Marika hozzáfogott a pogácsasütéshez, már csak meg kellett hinteni porcukorral a kész kukoricaprószát, melynek hozzávalói az alábbiak:

– 6-7 kanál kukoricaliszt, 5 kanál búzaliszt, 1 egész tojás, 3 kis pohár 175 gr kefir. Az összekevert alapanyagokhoz tejet is önt, és a végén 1 felkockázott zsemlyét is tesz bele. Kizsírozott cseréptálba önti, a tészta tetejére szilvalekvárt kanalaz, és 200-250 fokos sütõben megsüti. Mielõtt kiveszi a sütõbõl, egy pillanatra rákapcsolja a légkeverõt.

Gyakran süt a családnak kelt prószát is, melynek receptjét megosztotta a Kanizsával is:

– 50 dkg liszt, 4 dl tej, 1 tojás, diónyi vaj, vagy zsír, 2 dkg élesztõ, 3 evõkanál cukor, csipet só, fél marék vágott dió. Az élesztõt 1 dl enyhén megcukrozott langyos tejben felfuttatjuk, majd a tojást jól felverjük, a fele tejjel és a sóval az élesztõhöz adjuk. Hozzátesszük a lisztet, és jól összedolgozzuk. Ha összeáll a tészta, apránként hozzáöntjük a maradék langyos tejet, és az egészet simára keverjük. Közben hozzáadjuk a langyos vajat vagy a zsírt. Meleg helyen letakarva egy órát kelni hagyjuk, majd kizsírozott tepsibe öntjük, elsimítjuk, és a tetejét megkenjük tejjel higított tojássárgájával, és megszórjuk cukros dióval. Kb. 20-25 percig kelni hagyjuk, és megsütjük. Ha kivesszük a sütõbõl, meghintjük porcukorral.

A krumpli prószát is szereti a Szokol család. Míg otthon voltak a gyerekek, tepsiben sütötte Marika, amióta ketten maradtak férjével a házban, azóta serpenyõben készíti:

– Lereszelem a krumplit, és nagyon kevés lisztet teszek rá, összekeverem sóval, kefirrel, vagy tejföllel, és még reszelek bele hagymát is. Sûrû, ropogós tészta lesz belõle. Legtöbbször zsírt használok a sütésnél – árulta el titkait Szokol Boldizsárné, kiegészítve azzal, hogy sokat tanult a nõvérétõl.

– Anyu attól függetlenül, hogy parasztasszony volt, és a földet is kellett neki szeretni, sütni, fõzni, varrni, takarítani is nagyon szeretett. A nálamnál 16 évvel idõsebb nõvéremmel megosztoztunk a munkán. A nõvérem sütött, fõzött, én inkább varrtam, de amióta nyugdíjas vagyok, szívesen kertészkedek.

Érdekes – gondolkodik el –, a fiam és a lányom is nem egyszer meghagyta, hogy ne fáradozzak a sütéssel, inkább pihenjek. S amikor megjönnek, egyik bemegy a spájzba körülnézni, a másik a hûtõszekrény ajtaját nyitja ki, s ha megkérdem tõlük, hogy mit kerestek, csak annyit válaszolnak, hogy valamit. Mondtam nekik, hogy megtiltottátok a sütést! – erre azt válaszolták, hogy nem kell odafigyelni arra, amit mondanak. Hát, ezek szerint mégis jó, hogyha találnak valamit…

B.E.