A magyar gazdaságban erõsödõ munkaerõhiány megoldására hosszú távú jövedelemfelzárkózási program megalkotását javasolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének 2017. évi regionális gazdasági évnyitóján.     

Megismételte, hogy az üzleti közösség végtelenül csalódott, mert ettõl a generációtól ellopták azt a lehetõséget, hogy Magyarország olimpiát rendezzen, a következõ 50 évben ugyanis erre nem lesz lehetõség. Az olimpia megrendezése kitörési pont lehetett volna 2020 után a magyar gazdaságfejlesztésben - hangsúlyozta.

"Lehet, hogy elrontottuk vagy elhibáztuk volna, de a lehetõséget elpuskáztuk" - jelentette ki. Minden jól mûködõ gazdaságban kellenek ugyanis olyan kiemelt célok, programok, amelyek segítik a gazdasági növekedést, Paks mellett ilyen lehetett volna az olimpia - fûzte hozzá.     

Az elnök fájónak nevezte a szakképzett munkaerõ hiányát Magyarországon, de mint megjegyezte, a beindult növekedés olyan munkaerõigényt támasztott, amellyel korábban nem is számoltak. Ezzel együtt azonban az okok közé tartozik az ingázás, az elvándorlás is, és az, hogy egyre kevesebb az újonnan munkába lépõk száma a fiatal korosztály fogyatkozó létszáma miatt - jelezte.     

Kitért arra, hogy a visegrádi államok között Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ezzel párhuzamosan európai szinten itt az egyik legmagasabb az adóék, vagyis a munkabéreket terhelõ adók és járulékok mértéke. A magyar nettó átlagbér tavaly az osztrák nettó átlagbér negyedét sem érte el, de még akkor is csak a 40 százaléka lenne, ha semmilyen járulék nem rakódna a magyar bérekre.     

Megoldás szavai szerint a hosszú távú jövedelem-felzárkózási program lenne, és ezzel együtt a termelékenység, a hatékonyság javítása, mert egy magyar kisvállalkozó termelékenysége csak harmada például egy osztrákénak. Szükség van a kutatás, a fejlesztés, az innováció növelésére, az együttmûködésre más, versengõ országokkal, továbbá a munkavállalók "általános közérzetének javítására", amibe a lakhatás, az energia elviselhetõ költségei, az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy infrastruktúra fejlesztésének igénye is beletartoznak - fogalmazott a kamara elnöke.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára is arról beszélt a regionális gazdasági évnyitón, hogy az egyre javuló mutatók mellett a munkaerõhiány kezelése a legfontosabb teendõ.     

Ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra 4,3 százalékra mérséklõdött, vagyis 200 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresõk száma. Az elmúlt hat évben körülbelül 400 ezer inaktív álláskeresõ lépett a munkaerõpiacra, 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ebbõl 500 ezret a versenyszféra alkalmazott.     A 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági mértéke hat éve  nem érte el a 60 százalékot, míg ma már az európai uniós 71,5 százalék felett, 72,6 százalékon áll. Jelentõsek ugyanakkor a területi különbségek, hiszen a Közép-Dunántúlon 2,3 százalékos, az Észak-Alföldön viszont 8 százalékos az álláskeresõk aránya, de a régiókon és a megyéken belül is jelentõsek az eltérések - közölte az államtitkár.     

Elmondta, hogy 2013-ban a magyarországi cégek 8,9 százaléka, ma viszont 33,1 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak a munkaerõ-toborzás területén, bár ez még nem veszélyezteti a mûködõképességüket. Meglátása szerint az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és a regisztrált álláskeresõk között van még tartalék, ez országos szinten mintegy 300 ezer embert jelent, miközben jelenleg körülbelül 80-90 ezer álláshelyet kellene ténylegesen betölteni.     

Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkaerõhiány kezelésében a legfõbb motivációs eszköz a pénz. A kormány és a munkavállalók, illetve a munkáltatók tavalyi megállapodása alapján ezért is emelkedett és emelkedik tovább jelentõs mértékben a minimálbér és a garantált bérminimum, de az e feletti bérszinteknek is növekednie kell, amit a szociális hozzájárulás fokozatos csökkentésével is ösztönöz a kormányzat.     

Kifejtette, hogy a munkaerõ területi mobilitásának növelése, a lakhatást könnyítõ intézkedések bevezetése, a közfoglalkoztatás rendszerébõl a munkavállalók átvezetése a versenyszférába, illetve a szakképzési rendszer minõségi fejlesztése területén nyújt további segítséget az állam a munkaerõhiány kezelésében.

MTI - Kanizsa