A Magyar Ápolók Napja alkalmából emléksarok avatással tisztelegtek Magyarország elsõ fõápolónõje, Kossuth Zsuzsanna – Kossuth Lajos húga – emléke elõtt a kórház fõépületének bejáratánál. Kossuth Zsuzsanna portrészobrát, Laczik Csaba szobrászmûvész alkotását Dénes Sándor polgármester és dr. Brünner Szilveszter, a kórház fõigazgató fõorvosa leplezte le.

A Magyar Ápolási Egyesület, folytatva az ápolók, szakdolgozók erkölcsi elismeréséért végzett tevékenységét, a 2017-es évre Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából Kossuth Zsuzsanna Emlékévet hirdetett. Az emlékév során helyileg és országosan is több, a nevéhez és munkásságához kötõdõ rendezvényt szerveznek abból a célból, hogy az ápolási hivatás gyakorlói mellett minél szélesebb társadalmi körben is megismerhessék Kossuth Zsuzsanna szellemi örökségét, a magyar történelem azon nõalakját, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az események véres káoszában, mint országos fõápolónõ olyan minõségû, elõremutató változást hozott létre, ami a világon elsõként hazánkban valósult meg.

Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület 1999-ben hirdette meg a Kossuth Zsuzsanna missziót. Florence Nightingale, a világ összes ápolójának példaképe, de kevesen tudják, hogy a mi Kossuth Zsuzsannánk történelmi jelentõségû tettével, négy évvel megelõzte Nightingale tevékenységét. Hõsies, önfeláldozó tettei alapkövei voltak a hazai ápolás fejlõdésének – emlékeztetett beszédében Boros Károlyné, az egyesület Zala megyei elnöke.

Az ünnepi megemlékezés folytatásaként a városvezetés nevében Dénes Sándor polgármester köszönetet mondott az ápolónõknek, akik nélkül nem mûködik az egészségügy. Fontos szerepe van az ápolónõknek – hangsúlyozta, hiszen elõször õvelük találkoznak a gyógyulás reményében bízó betegek.

Köszöntõjében dr. Brünner Szilveszter fõigazgató Magyarország elsõ fõápolónõjének önfeláldozó munkáját méltatva kitért arra is, hogy Kossuth Zsuzsanna 1854. június 26-án, életének 37. évében New Yorkban hunyt el. Bár a nyughelye távol van szeretett hazájától, a Magyar Ápolási Egyesület méltó emléket kívánt állítani születésének 200. évfordulója tiszteletére. Felvázolta azt is, milyen szakmai elvárásoknak kell megfelelnie ma egy ápolónõnek, majd hozzátette: az egészségügyi infrastruktúra korábban nem látott fejlõdésen ment keresztül az elmúlt idõszakban. Az elmúlt évben végrehajtott egészségügyi közalkalmazotti béremelés – melynek folytatását ígérték a következõ 3 évben is–, a szakma megbecsültségének a javulását mutatja.

Az ünnepségen dicsérõ oklevelet vehetett át: Balassáné Horváth Erzsébet, a letenyei rendelõintézet fõnõvére, Szíjártóné Gódor Teréz, a traumatológiai osztály fõnõvére, Molnár Tiborné, az általános sebészeti osztály fõnõvére, Farkas Istvánné, a központi labor munkatársa, Koltainé Szabó Gabriella, a pszichiátriai osztály ápolója, Petõ Kornélia a krónikus belgyógyászati osztály ápolója, Takács Margit, a neurológiai és stroke osztály ápolója és Temesvári Judit, az intenzív osztály diplomás ápolója. A Magyar Ápolási Egyesület elismerõ díszoklevelét Bóháné Kovács Katalin szülésznõ vehette át Boros Károlyné megyei elnöktõl. A rendezvény szakmai nappal zárult a délutáni órákban.

B.E.