Emlékezés a Magyar Szabadságharc 161. évfordulójára Pozsonytól-Aradig címû kiállítás nyílt a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete Nagykanizsai Csoportjának szervezésében a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központ emeleti csarnokában vasárnap, melyet éremcsere-érembörze követett.

A programot Balogh László, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke nyitotta meg, õt kérdeztük a numizmatikával, s a tárlattal kapcsolatban:
 Megtiszteltetés volt számomra megnyitni ezt a kiállítást, mert az éremgyûjtés több, mint hobbi, ez szenvedély, kulturális örökség, õrzés és teremtés. A kiállított tárgyakat öt tárlóban helyezték el, mindegyikük a dicsõséges 1848/49-es forradalom és szabadságharc dokumentuma: képek, képeslapok, könyvek, nyomtatványok, fémpénzek és bankjegyek, köztük a nekünk oly kedves Kossuth bankók. Az érme- és papírpénz kollekció a teljes, forgalomba került fizetõeszköz-listát bemutatja. Különlegességnek számít az az érmesor, mely a tizenhárom aradi tábornoknak állít méltó emléket. Tudom, mert utánajártam, beszélhetünk éremmûvészetrõl is: önálló értelemben a reneszánsztól létezõ képzõmûvészeti ág is ez. Bár a magyarországi „érmészet” hosszú ideig csak a pénzkészítésre korlátozódott, nem feledhetjük a körmöcbányai és gyulafehérvári verdéket. S azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a numizmatika egyben éremtan, pénztörténet is: a pénzek felirataival és ábrázolásaival, készítésük történetével, régebbi korok gazdasági életében betöltött szerepével foglalkozó történeti segédtudomány. Mûvelõi, a numizmatikusok katalógusba foglalják az egyes korszakok pénzeit. Fontos missziónak tartom, hogy a Magyar Éremgyûjtõk Egyesülete mintegy négyezer taggal segíti a numizmatikai magángyûjtemények gazdagítását, s ezek révén a nemzeti értékek megmentését, a kulturális örökség megóvását. Büszkeséggel tölt el, hogy Nagykanizsa is kapcsolódik ehhez a mozgalomhoz, immár 1968 óta. A HSMK-ban mûködõ csoport már több emlékérmet is kiadott. S nem utolsósorban fontos az is, hogy a magyar múlt és hadi dicsõség jegyében nem csupán a 48-as eseményekre emlékezhetünk ezzel a bemutatóval, hanem mindez figyelmeztethet a hagyományõrzés fontosságára is. A múlt emlékének megbecsülése minden közösség és nemzet jövõjének legszikárabb alapja.