Nem csak a január, az egész téli évszak hidegebb volt a szokásosnál, pedig az utolsó téli hónap mintegy 2 Celsius-fokkal melegebb volt, mint egy átlagos február - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott elemzésébõl. Az ezredforduló óta a második leghidegebb volt az elmúlt tél.

Mint korábbi elemzésükben is kifejtették: több mint harminc éve nem volt ilyen hideg január Magyarországon, sok helyen több mint harmincéves hidegrekordok dõltek meg. Az 1901-tõl tekintett rangsorban pedig a tízedik leghidegebb volt a 2017-es január havi országos átlaghõmérséklet.     

A teljes évszakot tekintve, az elmúlt tél hidegebb volt a szokásosnál. Az évszak középhõmérséklete országos átlagban mínusz 1,45 fok, ami - mint kiemelték - "jelentõs negatív anomália" az 1981-2010 közötti 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Az ezredforduló óta csak a 2002/2003-as tél volt hidegebb. Akkor az évszak középhõmérséklete mínusz 3 fok volt, ami jóval elmarad az ideitõl.     

A tél elsõ hónapja, a december országos átlagban 1,1 fokkal volt hidegebb a normálnál. Leginkább a Dráva mentén és az ország északkeleti részén maradt el a hõmérséklet a sokévi átlagtól: ezeken a területeken 2-3 fokkal is hidegebb volt a december.     

A január igen komoly hideghullámmal kezdõdött. Január 5-én viharos északi széllel sarkvidéki eredetû hideg légtömeg tört be az országba és csak január 12-tõl enyhült kissé a "tél szorítása". Egy hullámzó frontrendszer nyomán sokfelé havazott akkor, keleten, északkeleten és jellemzõen a hegyvidékeken alakult ki vastagabb hótakaró. Majd ismét komoly lehûlés következett. Országos átlagban csupán két napon emelkedett a sokévi átlag fölé a középhõmérséklet. A január átlaghõmérséklet mínusz 5,9 fok volt, ami csaknem 5 fokkal marad el a normáltól. Ezzel a 10. leghidegebb január volt az idei 1901 óta. 1985 óta nem tapasztaltunk ilyen hideg a januárt Magyarországon.   

Kiemelték: "az idei zord január is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence térségében az éghajlat változékonyságból adódóan a melegedõ tendencia mellett is elõfordulhatnak az átlagostól lényegesen eltérõ, szélsõséges idõjárási viszonyok".     

A február meglehetõsen enyhének adódott, az ilyenkor szokásosnál mintegy 2 fokkal volt melegebb.     Az egész tél során a legalacsonyabb hõmérsékletet, mínusz 28,1 fokot január 8-án mérték a Pest megyei Tésán. Az évszak legmagasabb hõmérsékletét, 21,6 fokot február 28-án regisztrálták Kiszomboron, és ezzel új napi országos maximumhõmérsékleti rekord is született.     

Kitértek arra is, hogy a decembert leginkább a borús, párás, ködös idõjárás jellemezte, csupán ködszitálás, zúzmarás köd eredményezett némi csapadékot. A tél elsõ hónapja 1901 óta a második legszárazabb december volt.     

A rendkívül száraz december után januárban javultak a csapadékviszonyok, az ország nagy részén 20-35 milliméter közötti csapadék hullott. A Mecsekben és a Kisalföldön viszont maradt a csapadékhiány. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és annak déli elõterében hullott fõként hó formájában. A legnagyobb hóvastagságot, 43 centimétert Kékestetõn mérték január 15-én.

A tél utolsó hónapját már enyhébb és csapadékosabb idõjárás jellemezte.     

A három hónap csapadékösszege az elõzetes adatok szerint országos átlagban 64,2 milliméternek adódott, ami az 1981-2010 közötti téli átlagos mennyiségnek csupán 58 százaléka, és ezzel a 11. legszárazabb télnek adódott a mérések kezdete óta - olvasható a meteorológiai szolgálat elemzésében.

MTI - Kanizsa