Számos kedvezõ változásról döntött a kormány a köz- és a felsõoktatásban. Szülõk kérésére kivezetik az 1. és 2. osztályokból az úgynevezett tartós tankönyveket, az egyetemeket pedig 120 milliárd forinttal támogatják, hogy egymással és a vállalati szektorral kutatási és fejlesztési kapcsolatokat alakítsanak ki.

Az ingyenes tankönyvek bevezetését jó ötletnek tartották, bár kezdettõl fogva kicsit szkeptikusak voltak a mûködésében – mondta Jeszenõi Csaba, a Rozgonyi Iskola igazgatója, mivel a 6-10 éves korosztály még nem igazán érti, hogyan kell vigyázni a tankönyvekre.

A tanítók alapvetõen munkatankönyvként szeretik használni ezeket, amikbe beleírhatnak a gyerekek, hiszen így könnyebb tanulni.

– Idén a 3.-4. osztályosok könyveit még vissza kell vételezni, de a felsõ tagozatosoknál már bizakodóbb vagyok. Az ingyen tankönyvek bevezetésével a családok megszabadulhattak az anyagi terhek egy részétõl, és az elmúlt évek tapasztalata alapján kezd kikristályosodni, hogy ez a módszer miként mûködhet tovább. Nyilván továbbra is ingyenes marad a tankönyv, de nem kellene visszaadni az iskolai könyvtáraknak, hanem a gyerekek használatában maradhat – vélekedett Jeszenõi Csaba.

A mostani döntésnél a kormány figyelembe vette, hogy az 1. és 2. osztályos tanulók esetében nehéz a könyveket tartós állapotban megõrizni, a beleírtakat radírozni, majd visszaadni. A hivatalos indoklás szerint azért határozott így a kabinet, hogy ne terheljék feleslegesen a szülõket. Az idei költségvetésben már számoltak is ennek hatásával, késõbb pedig megvizsgálják, hogy a 3. és 4. osztályokra is kiterjesszék e tartós tankönyvek kivezetését.

A felsõoktatás és a gazdasági szféra közötti K+F erõsítésére 120 milliárdos keretet nyitnak. A cél az, hogy 2020-ig kialakuljanak az egyetemek és vállalatok közötti kapcsolatok, legyenek szabadalmi portfólióik és a jövõben már maguktól újra tudják kitermelni ennek forrásait. A pályázati program kiemelt része, hogy a felsõoktatásba új kutatókat, vállalati szakembereket is bevonjanak, akik gyakorlati, tapasztalati tudást adhatnak át a hallgatóknak, s nem titkolt szándék az is, hogy hazahozzák külföldrõl a magyar szakembereket.

A piaci együttmûködés terén a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza sok szempontból meghaladta a korát. A kezdetektõl, 17 éve arra volt „kényszerítve”, hogy egy rugalmas és piacorientált, társadalmi igényeket lefedõ képzési struktúrát, kutatási szerkezetet hozzon létre.

– Valójában az egyetem építkezése az elsõ pillanattól kezdve ennek szellemében történt, ami most hivatalosan államilag támogatott és fejlesztési szempontból kiemeltebbnek tekinthetõ – mondta példákkal illusztrálva a hír kapcsán a Kanizsának dr. Birkner Zoltán kampuszigazgató. – Az egyetemnek mintegy 50 nagyvállalattal volt szorosabb, pénzügyi, szakmai együttmûködése. A legideálisabbak közé az a 4-5 céggel kötött innovációs kutatási együttmûködés tartozott, amelynek révén az intézmény jelentõs fejlesztési forrásokhoz jutott, a cégek jól használható kutatási eredményekhez.

A 8 hallgatóval, szeptembertõl indult új duális képzésben több mint 20 vállalattal kötöttek szerzõdést. Az igazgató kiemelte a kutatás-fejlesztésben sikeres együttmûködési modellnek számító Soós Ernõ kutatóközpont megszületését is, amely két és fél év után ma 10 embernek ad munkát.

– Az egyetemek közötti együttmûködés kapcsán a kampuszigazgató hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne versenytársakként lépjenek fel a zalai-somogyi térségben, hanem széles kínálattal. Ennek szellemében elsõként alakítottak ki Zalában egy olyan portfóliót, amelynek eredményeként már csak egy olyan szak van, amivel versenytársai egymásnak a zalaegerszegi, keszthelyi és a nagykanizsai képzési helyszínek.

Dr. Birkner Zoltán elárulta, a Hidrofilt Kft. vezetésével a minap nyertek el egy közel egymilliárdos kutatási-fejlesztési projektet, az együttmûködés vázát a debreceni és a Szent István egyetem, illetve a PEN alkotja, míg a fejlesztés Hajdúszoboszlón történik. – Nem várjuk a csodát, egy olyan ütõs csapat alakult ki a nagykanizsai kampuszon, amely nemcsak követi a piaci változásokat, hanem bizonyos területen diktálják is a változások irányát – tette hozzá az igazgató. – A piaci igényekhez igazodva új szakokat akarunk indítani, és a jövõnek szól az is, hogy most kezdtünk el építeni egy informatikai kutatóközpontot.

Bakonyi Erzsébet