Nyitottság, tudásvágy és szenvedélyes igazságkeresés – ezeken keresztül vizsgálta a reformációt Takaró Mihály irodalomtörténész, a Kaposvári Egyetem oktatója. A Kanizsai Esték pénteki rendezvényén nemcsak beszéltek az irodalomról: bemutattak egy újabb képeslap-kiállítást is, amely protestáns magyar íróknak, költõknek állít emléket.

Takaró Mihály visszatérõ vendége a Kanizsai estéknek. Az irodalomtörténész – a korábbi elõadókhoz hasonlóan – az idén ötszáz éves reformáció szempontjából vizsgálta szakterületét. A XVI. században még nem különült el a tudományos és a szépirodalom, így a Károli-féle Biblia-fordítás ugyanolyan irodalomnak számított, mint Balassi versei, vagy a reformációval elindult szellemi forradalom egyik legkésõbbi és legszebb alkotása, a Himnusz. „Egy újfajta gondolkodásmódot jelent majd a protestantizmus, amely kitágítja az ember lehetõségeit. Nem az engedelmesség, hanem a vak engedelmesség ellen fog fellépni. Hangsúlyozni fogja az ember méltóságát és szabadságát, itt kapcsolódik a humanizmushoz, és még az uralkodó gondolkodását is megváltoztatja, hiszen nem a dinasztikus elv, hanem az alattvalókért érzett felelõsség lesz egy nagyon fontos momentum” – mutatott rá az irodalomtörténész. A pénteki Kanizsai estéken Gulyásné Raksányi Olga képeslapgyûjteményének egy újabb, irodalmi vonatkozású szeletét mutatták be. „Nyolc költõrõl és íróról láthatunk képeslapokat, az õ életüket mutatja be ez a kiállítás. Nem összefüggõ anyag, tulajdonképpen az egyetlen közös dolog bennük a reformáció, az, hogy õk reformátusok voltak” – tudtuk meg Hella Ferenc református lelkipásztortól. Csokonai, Arany, Jókai – csak néhány azok közül a magyar irodalmárok közül, akiknek az életébe, munkásságába bepillantást nyerhetnek az érdeklõdõk a képeslap-kiállításon keresztül.

Kanizsa TV - Kanizsa