A Magyar Éremgyûjtõk Egyesületének Nagykanizsai Csoportja szokásos tavasz-nyitó kiállítását, egyben éremcsere-érembörzéjét tartotta a HSMK falain belül.

A téma ezúttal Kína XIX-XX. századi bankjegyeinek története köré épült, s hogy milyen szereteágazó feladat lehet mindezt rendszerezni, arról Gelencsér Gábor megnyitó beszéde is árulkodott. Kína ugyanis egyfajta örök rejtély és kimeríthetetlen tárház, hiszen kultúrája a legõsibbek egyike és annak fejlettsége méltán vívta ki emberiség elismerését, az ott szárba szökkent találmányok pedig szintén hosszú évszázadokra határozták meg más emberi civilizációk fejlõdését is.

S hogy a mai kor Kínájáról is essék szó: bizony akárhogy is csûrjük-csavarjuk, Kína ma globális hatalom, akár katonai, akár gazdasági értelemben nézzük, tehát megkerülhetetlen tényezõ a világ politikai és gazdasági térképén. Majd' másfél milliárdos lakossága és az államalakulat gazdaságának mûköd(tet)ése óriási pénzforgalmat generál és mindezt nem csupán az ország egyik szegletébõl a másikig, de a világ minden pontján jól érzékelhetik. Sanghaj az utóbbi két-három évtizedben a glóbusz gazdaságának egyik motorja, illetve irányítója lett, s bár a világban a dolláralapú elszámolás az igazán elterjedt  és mérvadó, a kínai renminbi-jüan állása sem mellékes jó ideje...

P.L.