Ötszázegy éve annak, hogy meghalt a Jagelló-házból származó királyunk, aki fiára, II. Lajosra egy hanyatló országot hagyott, üres államkincstárral, forrongó parasztsággal, zabolázatlan nemesekkel és a legnagyobb ellenséggel: a déli határok mellett álló törökökkel. Felelõtlen ígérete miatt lett a Habsburgoké fia halála után a magyar korona: II. Ulászló uralkodásának majd két évtizede nagyban hozzájárult ahhoz az úthoz, amely végül Mohácsra vezetett…

A török ellen meghirdetett keresztes hadjárat a Dózsa-féle parasztháborúba torkollott, és II. Ulászlóa halála elõtt, Miksa császárral még kötött egy olyan szerzõdést, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. A mohácsi csatával ez a lehetséges jövõ ténnyé vált a Magyar Királyság számára. Ulászló uralkodása nem említhetõ egy lapon Mátyás király dicsõséges évtizedeivel, aki az egyik legnagyobb magyar király volt.

II. Ulászlóról meséljen Losontzi István „Hármas Kis – Tükör"-jének (megjelent Bucsánszky Alajos nyomtatásában és kiadásában, Pesten, 1868-ban)lapjai (280 – 282. o).

„II. Ulászló, csehországi király, a koronát mások felett sok vitatkozások után, Beatrix-, Mátyás özvegyének s a hatalmas Zápolyai – háznak befolyásával, mivel Zápolyai István bécsi parancsnoknak egész Szepes vármegyét ajándékba adták, cseh nyelven írt diplomájával, elnyerte 1490-ben, miután Farkas-hida mellett, Pozson megye szélén, a Vághoz közel, a nemzet szabadságát diplomával megerõsítette, megkoronáztatott. Budán lakott.”

„1. Igen jámbor, együgyû ember volt. Akármi hírt vittek neki, azt szokta mondani tótul (magyarul nem tudván): Dobzse, jól van, melyért a csintalan magyarok Dobzse Laczinak hívták. A fõrendek semmit sem tartván tõle, sok törvénytelenségeket követtek el, ahonnan közbeszédben mindjárt uralkodása elején sokan igy panaszkodtak: Meghalt MÁTYÁS király, oda az igazság!”

„2. Korvinus János, atyja kincseit Buda várából magával vivén, Lepoglava, horvátországi jószágába huzta magát, feleségül vevén Frangepán Beatrix grófnõt.”

„3. Fridrik császár fia Maximilián, Bécset Austriával és Stájerrel együtt, – Zápolyai István gyalázatosan odahagyván Bécs városát, – visszafoglalta, hadával beütvén az országba, Székes-Fehérvárt pusztitotta. A magyar királyok sirboltjait felrombolta, s a mi kincset ott talált, elrabolta.”

„4. Albert, a lengyel király, Ulászló öcscse, bejött az országba, de ezzel Ulászló király csakhamar békességre lépett, 30.000 aranyat, és Siléziának némely részét adván neki.”

„5. A gazdag Ujlaky Lõrincz herczeget, ki a király ellen támadott, megalázta, s minden jószágaitól megfosztotta.”

„6. 1505-dik esztendõben a Rákoson országgyülést tartott.”

„7. A kincstár oly üres volt, hogy a királyi konyhában marhahusra sem volt pénz, hitelbe a budai mészárosok nem adtak, hanem a pecsenyesütõ asszonyoknál kénytelen volt pecsenyét vásárolni, melyet Laczi-konyhának nevezett a nép. A fõnemesség a királyi méltóság ekképeni lealacsonyitásában nagy bûnös részes volt.”

„Ulászló meghalt 1516-ik esztendõben, hagyván maga után Anna leányát, és Lajos fiát.”

„Ezen király idejében a kereskedésre nézve két igen nagy következésü történet adta magát elõ, t. i. 1491-dik esztendõben fedezték fel a spanyolok Amerikát, a világnak negyedik részét Colombo Kristóf hajós által. 1498-dik esztendõben pedig a portugalluso kfeltalálták Ázsiába vezetõ tengeri utat, a Jó reménység foka mellett, mert ezen idõk elõtt a keleti kereskedés utja Ázsiából, Kelet-Indiából részint Egyptuson (Afrikán) ment keresztül, – Dalmátiai városokon, s Velenczén által Német-, Francziaországba, részint Persia-, Török-, Görög-, Örményországon keresztül szárazföldön szálliták a kereskedõk és kalmárok portékáikat Európába.”

Dr. Papp Attila