Lakossági összefogást sürgetnek a szúnyogokat és más kártékony bogarakat pusztító fecskék védelmében az állatvédõk elsõsorban márciusban és áprilisban.

A melegedõ idõjárással új, az ember egészségét veszélyeztetõ szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon, de a szintén a klímaváltozás hatására érkezõ újabb kártevõ rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, mint a fecskék vagy a denevérek, amelyek természetes úton csökkentik ezek számát - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.     

Magyarországon 2015-re a magyarországi füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig a korábbi állomány alig 10 százalékára csökkent. Ez drámai csökkenés, amelynek hátterében az élõhelyek átalakítása, a fészkelõ helyek és táplálék csökkenése, a klímaváltozás miatt a sár mint fészeképítõ-anyag hiánya, óriási vonulási veszteségek, illetve a kedvezõtlen társadalmi változások, például a fecskefészkek leverése és a madarak elzavarása áll.     

A fecskék állománycsökkentésének megállítása szempontjából fontos a meglévõ aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelme, illetve ezek mellé március-április hónapokban mûfészkek kihelyezése, április közepétõl június végéig sárgyûjtõhelyek létesítése és fenntartása, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntetõ fecskepelenkák felszerelése. Ez a higiéniai kiegészítõ eszköz egy fészkenként legalább 30-szor 20 centiméter körüli fa, fém vagy mûanyag lap, amelyet a fészek alá kell felszerelni. A fecskepelenka felfogja a madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.     

A partfalakban fészkelõ partifecske kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtõsre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függõlegesre faragják.

MTI - Kanizsa