Minden év március utolsó vasárnapján – idén március 26-án – kezdõdik a nyári idõszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk idõmérõ eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta Magyarország is villamos energiát spórol.

Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és õszi napéjegyenlõség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák elõreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk idõszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyûjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlõséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával késõbb kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás elõtti és utáni idõszakot összehasonlítva naponta 1,5–3%-os (2000–4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni idõszakban.

Az óraátállításoknak köszönhetõen éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári idõszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez kb. 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklõdik a környezetre jutó terhelés is.